Szatucsek Zoltán: A kormányzati szerkezetátalakítás és az elektronikus iratok sorsa. Levéltári Szemle, 57. (2007) 2. 24–30.

• önkormányzati fenntartásba adás: állami szanatóriumok, gyermekotthonok; • társaságiforma megváltozása: Nemzeti Filharmonikusok Kht.; • szétválás: KÖNyVH-Országos Választási Iroda; • funkciók központosítása (pénzügy, számvitel, kontrolling; humánerőforrás, szervezetfejlesztés; informatika, ügyvitel; vagyonkezelés, gondnokság) új szervezetek létrehozásán keresztül: Elektronikus Közszolgáltatások Központja, Kormányzati Személyügyi Központ, Központi Szolgáltatási Főigazgatóság. A jogszabályok egy része levéltárbarát, abban az értelemben, hogy felszámolva a közigazgatási szervek jogállásában korábban uralkodó káoszt, a közigazgatási szervek kormány-minisztérium-kormányhivatal-központi hivatal tipológiában történő meghatározásával kodifikációs hézagokat tüntet el, így nagyban segítve, de továbbra sem teljesen megoldva, a levéltári illetékességi problémák felszámolását. A minisztériumok belső struktúrájának egyértelmű rögzítésével (miniszteri kabinet - főosztályok - titkárságok tagolódással), megszünteti a jogszabályokban nem rögzített szervezeti egységek burjánzását (főcsoportfőnökség, főigazgatóság, hivatal, iroda). A változások természetesen érintik az iratkezelést és a korábban keletkezett iratok sorsát is, ezért fontos mindent megtennünk, hogy a kontextus dokumentálásán túl, magukat az iratokat is számon tartsuk. Különösen így van ez az elektronikus iratok tekintetében, amelynek sérülékenységéről, illékonyságáról már hazai fórumokon is sok szó esett. Az alábbiakban konkrét eseteket megvizsgálva próbálom bemutatni, hogy a tipikus szervezeti átalakulások hogyan hatnak az elektronikus iratok megőrzésére. Bár leginkább az iktatóprogramok kerültek előtérben, igyekeztem példát találni mind az elektronikus dokumentumkezelő rendszerek, mind az adatbázisok sorsára a dinamikusan változó környezetben. NKÖM-OKM A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának iratkezelési szervezete megszűnt, a feladatot az új minisztériumban az egykori oktatási tárca Igazgatási Főosztályának személyi állományán és infrastruktúráján oldották meg, maga az iratanyag is a Szalay utcába került. A két minisztérium eltérő iktatási rendszert használt, az összevonás után az Oktatási Minisztérium rendszerét használták tovább, a NKÖM iktatását pedig lezárták és migráció nélkül előzménykeresésre használták. ICsSzM-FMM Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumból (ICsSzEM) és a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztériumból (FMM) létrejövő Szociális és Munkaügyi Mnisztérium szerencsés helyzetben volt, mivel mindkét szervezet az IMAP iktatóprogramot használta. Az adatokat így egyszerű importálással lehetett átemelni a közös adatbázisba, mivel az iktatószámok megkülönböztetése — magában foglalva a szervezeti egység kódját — ezt lehetővé tette. Az önálló ICsSzEM adatbázist nem használták tovább, az integrált adatbázisban történt a továbbiakban az irattárba helyezés, tételbe sorolás, illetve az egyéb kezelési feljegyzések bejegyzése. A zárás június végén történt, ezt követően a régi szervezetben még év végéig lehetett csak alszámra iktatni, új főszámot viszont 25