Reisz T. Csaba: Történelem egy kattintásra? Klasszikus forráskiadás és/vagy levéltári adatbázisok. Századok, 152. (2018) 3. 685–694.

ISMERT FORRÁSOK – ÚJ ÉRTELMEZÉSEK - Csákó Judit: Kegyes királyné vagy rosszakarat mérgével teli vipera? Megjegyzések Bajorországi Gizella krónikásirodalombeli portréjához

KEGYES KIRÁLYNÉ VAGY ROSSZAKARAT MÉRGÉVEL TELI VIPERA? 548

megfordult

29 Heinrich von Mügeln német nyelvű krónikája (

Ungarische Chronik

)

30

szintén szólnak első királyunk feleségéről.31

Bár ezeket a kútfőket – a csupán len

gyelországi kéziratokban fennmaradt32

Vegyes Krónika esetleges szlavóniai vagy szepességi keletkezése33

ellenére is – a magyar történelem külhoni forrásai közé tar

tom célszerűnek sorolni, mind a magyarok és a lengyelek közös históriáját előadó, zavaros elemektől sem mentes mese,34

mind pedig a magyar krónikát (vagy inkább krónikákat) német nyelvre átültető 14. századi munka esetében35

egyértelműnek tekinthetjük a magyar elbeszélő hagyománnyal való szoros kapcsolatot.

36 A Szent István uralkodásával – s Gizellával kötött házasságával – foglalkozó külhoni krónikásemlítéseket részletesen feldolgozta az első királyunk halálának 900. évfordulóján közreadott tanulmánykötetben Gombos F. Albin,

37 s a bajor származású királyné sírhelye után nyomozó Uzsoki András ugyancsak kapcsolatban lásd még Barabás Gábor – Font Márta:

Kálmán (1208–1241). Halics királya – Szlavónia hercege. Bp.–Pécs 2017. 105–107. (A vonatkozó rész Barabás Gábor munkája.)

29 Domanovszky Sándor: Mügeln Henrik német nyelvű krónikája és a Rímes krónika. Századok 41. (1907) 20–35., 119–142.

30 Chronicon Henrici de Mügeln Germanice conscriptum. Ed. Eugenius Travnik. In: SRH II. 87–

223., itt: 150. (19. c.), 152–154. (20–23. c.).

31 Domanovszky megállapítása szerint Mügeln a latin nyelvű munkáját – bár azon a magyar krónikaszerkesztés némi reminiscentiái átcsillámlanak – a már elkészült német textus alapján állította össze, így a továbbiakban elégségesnek látom a népnyelvű munkával foglalkozni. Lásd Chronicon rhythmicum Henrici de Mügeln. Ed. Alexander Domanovszky. In: SRH II. 225–272., itt: 258–259.; Domanovszky S.: Mügeln Henrik i.

m. 138. A kérdéshez lásd még Bagi Dániel tanulmányát jelen folyóiratszámban.

32 A kézirati hagyományhoz lásd Karácsonyi Béla: Tanulmányok a magyar–lengyel krónikáról. In: AUSz AH XVI. 3–63.

33 Utóbbi teóriára lásd Martin Homza:

Uhorsko–poľská kronika. Nedocenený prameň k dejinám strednej Európy. (Libri historiae Slovaciae. Fontes 1.) Bratislava 2009. 22–27.

34 Csákó Judit: A

Magyar–lengyel Krónika és a hazai elbeszélő hagyomány. Századok 148. (2014) 287–334. 35 Domanovszky S.: Mügeln Henrik i.

m. 26–35., 127–132.

36 Az Árpád-kor első évszázadának eseményei kapcsán ugyancsak a krónikakompozíció szöveghagyományából merít – az előtte fekvő textust részletesen ki is aknázva – a 15. században alkotó lengyel humanista, Johannes Dlugossius (Jan Długosz). Az Annales regni Poloniae információit – mivel a törté

netíró előtt a Budai Krónika megfelelő caput

jának szövege minden bizonnyal abban a formában fe

küdt, amelyben azt ma is olvashatjuk – nem láttam szükségesnek megadni. Azt azonban érdemes talán megjegyeznünk, hogy Dlugossius a genealógiai adatok terén a forrásában jelentkező zavarokat észlelte, és ezekben némileg meg is kísérelt rendet teremteni: Gizella hamis családfája mellé a királyné származására vonatkozó valós információt is beillesztette a szövegbe. Lásd Ioannis Dlugossii Annales seu Cronicae incliti Regni Poloniae. Ed. Jan Dąbrowski. I. Liber primus. Liber secundus. Varsaviae 1964. 322–323.; Carlile Aylmer Macartney:

Dlugosz et le Chronicon Budense. In: Uő:

Studies on Early Hun

garian and Pontic History. Ed. Lóránt Czigány – László Péter. (Variorum Collected Studies Series 588.) London 1999. 569–586. Jakob Unrest karintiai plébános Ungarische Chronik

ja – amely Gizellát és Péter Burgundiai Vilmostól valós származását említi – ugyancsak a magyar hagyomány nyomán tájékozódik. A 15. századi szerző forrása egy, az Esterházy-kódex krónikájához hasonló összeállítás lehetett: utóbbit vagy valamely bővebbebb variánsában ismerhette, vagy egyéb helyről is kiegészítette az abban olvasottakat. Lásd Adolf Armbruster:

Jakob Unrests Ungarische Chronik. Revue roumaine d’his

toire 13. (1974) 473–508., itt: 489.; Mikó G.:

Élt-e valaha i.

m. 7–9.

37 Gombos F. Albin: Szent István a középkori i.

m. 648–650.