Reisz T. Csaba: Történelem egy kattintásra? Klasszikus forráskiadás és/vagy levéltári adatbázisok. Századok, 152. (2018) 3. 685–694.
ISMERT FORRÁSOK – ÚJ ÉRTELMEZÉSEK - Csákó Judit: Kegyes királyné vagy rosszakarat mérgével teli vipera? Megjegyzések Bajorországi Gizella krónikásirodalombeli portréjához
CSÁKÓ JUDIT 549 áttekintést adott azon forráshelyekről, amelyek II. (Szent) Henrik német király és német–római császár húgáról adalékot szolgáltatnak.38 A korpuszból 39 most csu pán azokat a szövegeket emelem ki, amelyek tanúbizonysága jelen elemzés szempontjából is perdöntő lehet: újfent olyan tudósításokkal van dolgunk, amelyek a magyar tradícióval egyértelmű, ám a fenti kútfőknél valamelyest közvetettebb kapcsolatot mutatnak. Két beszámolót kell itt vizsgálnom: az Altaichi Évkönyv (Annales Altahenses , Annales Altahenses maiores ) 11. századi feljegyzéseit, 40 va lamint Albericus Trium Fontium (Aubry de Trois-Fontaines, Trois-fontaines-i Alberik) 13. századi világkrónikáját.41 Míg előbbi a Magyarországra hadjárato kat (1042, 1043, 1044) vezető III. Henrik német uralkodó (1039/1046–1056) környezetéből szerezhette értesüléseit, amikor a Szent István halálát követő trónharcokról részletes képet festett – a beszámoló később beszivárgott a magyar krónikatörzsbe –,42 addig utóbbi minden bizonnyal ciszterci rendtársaitól tájé kozódott a magyar történelemről.43 A Vazul/Szár László-tradíció kapcsán szólni fogok továbbá Johannes de Utino (Johannes de Mortiliano, Giovanni da Udine, 38 Uzsoki András: Az első magyar királyné, Gizella sírja. Vár ucca tizenhét 8. (2000) 1. sz. 112–153., itt: 116–134. 39 Gábor Bradács: Gisela von Bayern – Friedensstifterin und „Apostelin” Ungarns. In: Konfliktbewäl tigung und Friedensstiftung im Mittelalter. Ed. Roman Czaja – Eduard Mühle – Andrzej Radziminski. Torún 2012. 315–330. A Gizella és István házasságkötéséről megemlékező scheyerni tradícióra lásd Veszprémy László: A scheyerni középkori forráscsoport. Századok 141. (2007) 991–1009. 40 Annales Altahenses maiores. (Monumenta Germaniae Historica. Scriptores rerum Germanicarum in usum scholarum separatim editi [a továbbiakban: MGH SS rer. Germ.] 4.) Ed. Wilhelmus de Giesebrecht – Edmundus L. B. ab Oefele. Hanoverae 1891. 24. (1041. év), 33. (1043. év); Catalogus fontium historiae Hungaricae aevo ducum et regum ex stirpe Arpad descendentium ab anno Christi DCCC usque ad annum MCCCI I–IV. Ed. Albinus Franciscus Gombos (– Csaba Csapodi). Bp. 1937–1943. [repr.: Bp. 2005–2011] (a továbbiakban: CFH) I. 92–105., itt: 93., 96. (205. sz.). A megfelelő részletek magyar fordítását lásd Altaichi Évkönyv. Ford., bev. jegyz. Makk Ferenc. In: Az államalapítás korának írott forrásai (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár [a továbbiakban: SzKK] 15.). Szerk. Kristó Gyula. Szeged 1999. (a továbbiakban: ÁKÍF) 237–256., itt: 240–241. és 249–250. Az 1050–1065 közötti magyar vonatkozású passzusokat közli Altaichi Évkönyvek. Ford., bev. jegyz. Makk Ferenc. In: Írott források az 1050–1116 közötti magyar történelemről. (SzKK 22.) Szerk. Makk Ferenc – Thoroczkay Gábor. 70–84. 41 Albrici monachi Triumfontium Chronicon. Ed. Paulus Scheffer-Boichorst. In: MGH SS XXIII. 631–950., itt: 779. (1010. év), 786. (1041. év); CFH I. 23–34., itt: 26. (103. sz.). A híradást átveszi a Neuss melletti ágostonos rendház ismeretlen kanonokának tollán 1498 után összeállított Chronicon Belgicum magnum, lásd Magnum chronicon, in quo cum primi Belgicae res et familiae diligenter explicantur. In: Rerum Germanicarum veteres iam primum publicati scriptores. Ed. Johannes Pistorius – Burkhardus Gotthelfius Struvius. III. Ratisbonae 17263. 1–456., itt: 102.; A kompiláció magyar vonatkozású részeit a filológiai kapcsolatok feltüntetésével közli CFH I. 523–526., itt: 524. (1236. sz.). A késő középkori munkára és forrásaira lásd K[arl] E[ugen] Hermann Müller: Das Magnum Chro nicon Belgicum und die in demselben erhaltenen Quellen. Ein Beitrag zur Historiographie. Berlin 1888.; Robert Stein: Magnum Chronicon Belgicum. In: Encyclopedia of the Medieval Chronicle I–II. Ed. Graeme Dunphy et al. Leiden 2010. (a továbiakban: EMCh) II. 1058–1059. 42 Marczali Henrik: A magyar történet kútfői az Árpádok korában. Bp. 1880. 95.; Hóman B.: A Szent László-kori i. m. 81–85. 43 Latzkovits László: Alberik világkrónikájának i. m. 85–92.
