Reisz T. Csaba: Történelem egy kattintásra? Klasszikus forráskiadás és/vagy levéltári adatbázisok. Századok, 152. (2018) 3. 685–694.

ISMERT FORRÁSOK – ÚJ ÉRTELMEZÉSEK - Csákó Judit: Kegyes királyné vagy rosszakarat mérgével teli vipera? Megjegyzések Bajorországi Gizella krónikásirodalombeli portréjához

KEGYES KIRÁLYNÉ VAGY ROSSZAKARAT MÉRGÉVEL TELI VIPERA? 564 arra a párhuzamra, amely II. Konrád 1030. évi vereségének a Legenda maior ban olvasható leírása124 és az 1051. évi német hadjárat krónikakompozícióbeli elő ­adása125 között mutatkozik. A szövegösszefüggés nyomán arra a következtetésre jutott, hogy a hagiográfus előtt alighanem a III. Henrik vértesi kudarcát elbeszélő gestafejezet feküdt, amikor a húsz esztendővel korábbi eseményekről beszámolt. 126 Jelen kérdésfeltevés szempontjából külön is figyelmet érdemel Kristó Gyula hipotézise. Szent István családjáról szóló, már többször is idézett dolgozatában a szegedi középkorkutató úgy látta, hogy a 66–67. krónikafejezetek azon rész­letei, amelyek a legendákkal áthallásokat mutatnak, korai lejegyzésű történeti munkáról árulkodhatnak. A krónikakompozíció 63. fejezetében a gesta író – rá ­térve államalapító királyunk uralkodására – így nyilatkozik: „Hogy tehát ne tár­gyaljunk már tárgyalt dolgokat, s ne adjunk elő már előadottakat, hogy hány és mily nagy erénytől tündökölt, s hogy mennyire buzgó volt az Isten szolgálatában Krisztus szent hitvallója, Imre herceg, ennek megírását elhagytuk. [...] Mi in­kább röviden és összegezve azokat a dolgokat szándékozunk megírni, amit más írók elhagytak. ” 127 A részlet nyomán Kristó úgy vélekedett, az István regnálásáról szóló fejezeteket az Imre-vita lejegyzése 128 után működő átszerkesztő a legenda ­szövegek felhasználása nélkül – vagyis elsősorban a korábbi gesta redakció anyagá ­ra támaszkodva – igyekezhetett összeállítani: a szentéletrajzokra rímelő momen­tumok már ebben a régi szövegben is szerepelhettek.129 A krónika caput ok és az István-legendák rokon elemei – vihetjük tovább Kristó elképzelését – oly módon is magyarázatukat nyerhetik, ha azt feltételezzük, hogy a hagiográfiai irodalom merített a gesta korai variánsából. A hipotézisnél érdemes egy pillanatra elidőznünk. Elgondolkodtató lehet, hogy a Gizelláról is szót ejtő krónikafejezetekben akad olyan momentum – nevezete­sen a székesfehérvári társaskáptalan alapítása –, amely a Nagyobbik legenda (és a Hartvik-féle legenda) mellett a Kisebbik legendában is szerepel.130 Hasonló a 124 Legendae s. Stephani i. m. 389–390. (Legenda maior, 14. c.). 125 Chronici Hungarici compositio i. m. 347–349. (90. c.). 126 Gerics J.: Legkorábbi gesta-szerkesztéseink i. m. 19–22. Az állásponttal kapcsolatban lásd Thorocz­kay Gábor: A magyar krónikairodalom kezdeteiről. In: Ismeretlen Árpád-kor i. m. 103–114., itt: 105. 127 Képes Krónika i. m. 40–41. (63. c.) (Bollók János fordítása.) „Ut ergo acta ne agamus et exposita ne exposamus, quot et quantis virtutibus floruerit, et quam fervens in Dei servitio sanctus confessor Chisti Emericus dux fuerit, scribere supersedimus. [...] Nos enim ea potius, que ab aliis scriptoribus praetermissa sunt, breviter ac summatim scribere intendimus” – Chronici Hungarici compositio i. m. 312. (63. c.). 128 Keletkezését 1109–1116 közé helyezhetjük. Lásd Szovák K. – Veszprémy L.: Krónikák, legendák, intelmek i. m. 777. (A vonatkozó rész Szovák Kornél munkája.) 129 Kristó Gy.: Szent István és családja i. m. 196–201. 130 Legendae s. Stephani i. m. 385–386. (Legenda maior, 10. c.), 396. (Legenda minor, 4. c.), 417– 418. (Legenda Hartviciana, 12. c.); Chronici Hungarici compositio i. m. 316. (66. c.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom