Reisz T. Csaba: Történelem egy kattintásra? Klasszikus forráskiadás és/vagy levéltári adatbázisok. Századok, 152. (2018) 3. 685–694.
ISMERT FORRÁSOK – ÚJ ÉRTELMEZÉSEK - Csákó Judit: Kegyes királyné vagy rosszakarat mérgével teli vipera? Megjegyzések Bajorországi Gizella krónikásirodalombeli portréjához
CSÁKÓ JUDIT 559 Melyik Gizella-hagyomány az elsődleges? Kanyarodjunk most vissza ahhoz a kérdéshez, hogy a két történetvariáns közül melyiket is kell elsődlegesnek tekintenünk. Hogy a Gizella és Péter ellentétéről beszámoló és a királynét kegyes asszonyként feltüntető tradíció állhat közelebb a történeti valósághoz, azt aligha vonja kétségbe a kutatás.102 Ennek megfele lően logikus megoldásként kínálkozhat, hogy az előbbi elbeszélést tekintsük a történet eredeti változatának: a bűnös, a Vazul-merényletben főszerepet játszó Gizella históriáját ekkor utólagos torzításként, a korábbi portré átfestéseként értelmezhetjünk.103 Feltehetjük ugyanakkor azt is, hogy a királyné negatív be állítása jelent meg elsőként a tradícióban, s utóbb kezdték el kegyes asszonyként ábrázolni azt a Gizellát, aki az egyik Árpád-házi szentnek felesége, egy másiknak pedig anyja volt. A két hagyomány egymástól függetlenül is fejlődhetett, míg végül – ahogyan azt a krónikakompozíció egymásnak ellentmondó pasz szusai mutatják – ötvöződött. A vizsgálatba bevonható kútfőink segítségével mindkét hagyomány kiformálódásának terminus ante quem jét megadhatjuk. A pozitív Gizella-kép bizonyosan létezett már a 11. század végén, amikor a Legenda maior t lejegyezték – amennyi ben az Annales Altahenses maiores t a magyar tradíció leképeződéseként fogjuk fel, úgy (legalábbis a szóbeliség szintjén) minden bizonnyal korábban is.104 A negatív Gizella-kép nem adatolható ilyen korán: ennek első ránk maradt letéteményese Albericus Trium Fontium 1251 után befejezett105 világkrónikája (esetleg az ennél valamivel korábban keletkezett Magyar–lengyel Krónika, amennyiben annak regényes elbeszélése a magyar gesta hagyományával ezen a ponton is összefügg). 106 Egyéb, az ármánykodó királynét megjelenítő forrásaink – bár bizonyos szövegek (Zágrábi Krónika, Esterházy-kódex krónikája) vonatkozásában unikális adataik révén felmerülhet, hogy ezek 11. századi tradícióból is őrizhetnek elemeket – később kerültek lejegyzésre.107 A pozitív Gizella-kép tehát minden kétséget kizáró an egészen korai, ám az, hogy a negatív tradíció csupán 13. századi vagy későbbi 102 Bár Györffy György úgy értékelte, lehet alapja a krónikakompozícióbeli híradásnak, miszerint Gizella Péter uralomra kerülését támogatta volna, Vazul megvakíttatásáért ő is Szent Istvánt tartotta felelősnek. Lásd Uő : Szent István és műve. 4. kiadás. Bp. 2013. 378–379. 103 Hasonlóan látja Kristó Gy. : Szent István és családja i. m. 222–223. 104 A forrás magyar adataival és az ezeket tartalmazó egység keletkezési idejével kapcsolatos nézeteket később foglalom össze. 105 Albrici monachi i. m. 646. (Paul Scheffer-Boichorst előszava.) 106 Ryszard Grzesik véleménye szerint az elbeszélés még András herceg halicsi királyságának idejében, vagyis 1234 előtt elkészülhetett, lásd Uő : Kronika węgiersko–polska i. m. 211–212. A zavaros kútfő Gizella-portréjának a magyar elbeszélő hagyománnyal mutatott összefüggésére lásd Csákó J. : A Magyar–lengyel Krónika i. m. 324–325. 107 A forrásokra a későbbiekben még visszatérek.
