Reisz T. Csaba: Történelem egy kattintásra? Klasszikus forráskiadás és/vagy levéltári adatbázisok. Századok, 152. (2018) 3. 685–694.
ISMERT FORRÁSOK – ÚJ ÉRTELMEZÉSEK - Csákó Judit: Kegyes királyné vagy rosszakarat mérgével teli vipera? Megjegyzések Bajorországi Gizella krónikásirodalombeli portréjához
KEGYES KIRÁLYNÉ VAGY ROSSZAKARAT MÉRGÉVEL TELI VIPERA? 550 Giovanni Longo, Udinei János) világkrónikájának magyar adatairól: a 15. századból származó rövid feljegyzés – amely Gizella és István házasságát vagy Péter hamis genealógiáját is említi – mutatja, hogy a késő középkorban is létezett még azon hagyomány, amely úgy tudta, András, Béla és Levente Vazul fiai voltak. 44 Itt kell megjegyeznem, hogy Gizellával – mint a legkeresztényibb (christianissima ) uralkodói hitvessel és boldog emlékezetű (beate memorie ) királynéval – Kristó megjegy zése szerint oklevelekben is találkozhatunk:45 ezek a diplomák 46 azonban, mivel a most vizsgálandó negatív királynékép kiformálódásával kapcsolatban adalékot nem hoznak, ugyanúgy nem képezik a vizsgálat tárgyát, mint a magyarság keresztény hitre térítése vonatkozásában a német hagyományból táplálkozó és ennek megfelelően a krisztianizációban a bajor származású hercegnőnek főszerepet juttató elbeszélő források. 47 Gizella alakja kútfőinkben: a kétféle királyné-ábrázolás Említettem fentebb, hogy a magyar krónika- és legendairodalom termékei (és a hazai elbeszélő hagyománnyal rokonítható kútfők) Gizellával kapcsolatban két, egymástól gyökeresen eltérő képet őriztek meg: a kétféle ábrázolás a több redakciós fázisban keletkezett krónikaszerkesztmény fejezeteiben egymás mellett is megfér. Érdemes ezen a ponton áttekintenünk, miféle információkat közölnek forrásaink II. (Civakodó) Henrik bajor herceg (973–976, 985–995) lányáról, akiben a külhoni történetírók – a német (bajor) tradíció nyomán – nemegyszer Magyarország keresztény hitre térítőjét látták. 48 44 Ioannis de Vtino Brevis narratio de regibus Hvngariae. In: Analecta monumentorum Hungariae historicorum literariorum maximum inedita. Ed. Franciscus Toldy. I. Pesthini 1862. 75–86., itt: 77., 78. Kulcsár Péter magyar fordításában lásd Johannes de Utino: Rövid elbeszélés Magyarország királyairól (1459/63). In: Krónikáink magyarul i. m. III/1. 85–92., itt: 85., 86. 45 Kristó Gy.: Szent István és családja i. m. 218. 46 „Kesla regina Hungarie christianissima” (1212): Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpa dianus continuatus (Monumenta Hungariae historica. Diplomataria) I–XII. Pest–Bp. 1860–1874. I. 22.; Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico-diplomatica I–II. Ed. Szentpétery Imre – Borsa Iván. Bp. 1923–1987. (a továbbiakban: RA) I. 89–90. (297. sz.); „beate memorie regine Gysele” (1217): Ipolyi Arnold et al. : Hazai okmánytár. Codex diploma ticus patrius Hungaricus I–VIII. Győr–Bp. 1865–1891. (a továbbiakban: HO) V. 8. (5. sz.); RA I. 112– 113. (340. sz.); „beate memorie regine Gysle” (1222): HO V. 9. (6. sz.); RA I. 127. (383. sz.). – Az utóbbi két oklevél, amely egyértelmű filológiai kapcsolatot mutat – Szentpétery Imre a korábbi variánst az adományra tett ígéret előzetes írásba foglalásának tekintette (RA I. 113. [340. sz.]) –, II. András kárpótlása a veszprémi egyház számára Gizella koronájáért, amelyet az uralkodó az 1217. évi keresztes hadjárat költségeinek fedezésére magával vitt a Szentföldre. A diplomákat Székely Melinda magyar fordításában lásd Források Gizella királyné életéről. Vár ucca tizenhét 8. (2000) 1. sz. 201–211., itt: 209–210. 47 Példaképpen említhetjük Wipót, II. Konrád német uralkodó (1024/1027–1039) életíróját. Wiponis Proverbia, Tetralogus Henrici regis, Vita Chuonradi II imperatoris. Ed. Georgius Heinricus Pertz. In: MGH SS XI. 243–275., itt: 268.; CFH III. 2666. (5185. sz.). A magyar vonatkozású részletek fordítását közli Wipo: II. Konrád császár tettei. Ford., bev. jegyz. Thoroczkay Gábor. In: ÁKÍF 177–182., itt: 180. 48 Gombos F. Albin: Szent István a középkori külföldi i. m. 306–309.
