Reisz T. Csaba: Történelem egy kattintásra? Klasszikus forráskiadás és/vagy levéltári adatbázisok. Századok, 152. (2018) 3. 685–694.
ISMERT FORRÁSOK – ÚJ ÉRTELMEZÉSEK - B. Szabó János – Bollók Ádám: A „szavart–türk dosszié”. A 9. századi kelet-európai steppei vándorlások 16–17. századi párhuzamok tükrében
B. SZABÓ JÁNOS – BOLLÓK ÁDÁM 541 Azaz könnyen elképzelhető, hogy ahhoz az évszázados vitához, miszerint Álmos vagy Árpád volt-e a magyarok első fejedelme,250 pusztán egy nyelvi félreértés ve zetett. Ahogy manapság aligha jutna eszébe bárkinek érdemben vitatni, hogy bár nyilvánvalóan korábban is volt a magyar politikai alakulatnak vezetője, mégis Szent István volt a magyarok első nyugati keresztény rítus szerint beiktatott királya – úgy Álmos és Árpád esetében is feltételezhetjük, hogy bár sem titulusukat, sem jogkörüket nem ismerjük pontosan, más és más szerepkörben mindketten lehettek első „fejedelmek”. Egy kazár elbeszélő ugyanis a saját, kazár szempontjából tekintve az eseményekre teljes joggal állíthatta, hogy „ez előtt az Árpád előtt a türköknek más fejedelmük sohasem volt” (DAI 38 53–54. ) – legalábbis Árpádhoz hasonló, kazár szokás szerint beiktatott, talán kazár címmel is bíró fejedelmük nem. Ez a kijelentés korántsincs feltétlenül gyökeres ellentétben a dinasztia saját hagyományával, amelyben egyértelműen Álmos szerepelt első fejedelemként. Összegzés Reményeink szerint a jelen és a korábbi tanulmányokban 251 leírtak alapján ért hetővé vált, hogy miért véljük úgy: a DAI 38. fejezetének 3–55. soraiban olvas ható történeti elbeszélés értelmezéséhez nincs szükség sem egy, a 10. században Konstantinápolyban járt magyar előkelők által előadott „hamis beszámolóra”, sem a VII. Konstantin által elkövetett különféle „félreértésekre”, „tudálékos kombinációkra”, netán „hamisításokra”, sem egyéb, hasonló feltevésekre. A kérdéses szövegrészlet természetesen megítélésünk szerint sem mentes – mert nem is lehet az – az elbeszélő és a lejegyző szemléletének hatásaitól. Mégis, ha a ránk maradt szöveget egy, az eseményeket kazár szemszögből figyelő és elmondó adatközlő, illetve egy vagy több, a bizánci udvar környezetében mozgó lejegyző, illetve szerkesztő(k) szemüvegén keresztül kíséreljük meg megérteni, kirajzolódhat egy olyan olvasat, amelynek alapján a vizsgálat alá vett részlet sem nem „hazudik”, sem nem „ferdíti el” az egykori eseményeket. Leved(i), Álmos és Árpád „népének” a DAI -ban lejegyzett vándorlásait a 16–17. századi steppei nagyállattartó csoportok forrásokkal sokkal jobban dokumentált történetének párhuzamain keresztül vizsgálva ugyanis egyértelművé válhat, hogy a 38. fejezet első feléből megismerhető események között nincsen olyan, amely elképzelhetetlen, vagy akár csak valószínűtlen lenne. 1.) A valamikor a 9. század első felében/középső harmadában „Kazáriához közel” (annak északi vagy északkeleti határai mentén) történő megtelepedés; 250 Kristó Gy.: Levedi törzsszövetségétől i. m. 135–141.; Tóth S. L.: A magyar törzsszövetség i. m. 201–214. 251 Bollók Á.: A De administrando imperio i. m.; Bollók Á. – B. Szabó J.: Hogyan tűnt el i. m.
