Reisz T. Csaba: Történelem egy kattintásra? Klasszikus forráskiadás és/vagy levéltári adatbázisok. Századok, 152. (2018) 3. 685–694.
ISMERT FORRÁSOK – ÚJ ÉRTELMEZÉSEK - B. Szabó János – Bollók Ádám: A „szavart–türk dosszié”. A 9. századi kelet-európai steppei vándorlások 16–17. századi párhuzamok tükrében
A „SZAVART–TÜRK DOSSZIÉ” 490 Ez persze korántsem jelenti azt, hogy a magyarok atelkuzui tartózkodásának ideje pár évtizednél jelentősen hosszabb lehetett volna. Az a tény, hogy az Anonymusnál feljegyzett hagyomány szerint Árpád 907-ben40 (avagy a 10. század első évtizedében) hunyt el, az Atelkuzube történt megérkezéskor pedig már a fejedelemmé történő felemelésre alkalmas életkorban, azaz legalább a tízes éveinek végén vagy a húszas éveinek az elején járt, ezt az időszakot viszonylag szűk időhatárok közé szorítja. Ezt a tényt természetesen eddig is számos alkalommal rögzítette a kutatás, utalva arra, hogy ha Árpádot a halálakor a 60–70-es éveiben járó idős embernek tételezzük is fel – ami egyáltalán nem vehető biztosra, de ennek kizárásához sincs adatunk –, születését akkor sem tehetjük a 840–850-es évek elé.41 Így a DAI -ban leírt fejedelemmé tételére sem kerülhetett sor a 850-es évek vége, vagy még inkább a 860-as évek előtt. Annak alapján, hogy a 890-es évek közepén egyik fia már – a DAI szövegének értelmezésétől függően – a bolgárok elleni támadást vezette/már a kavarok élén álló vezető volt (DAI 40 12–13. ), a 940-es évek második felében pedig Árpád fiai már mind meghaltak, s unokái közül sem volt már mind életben (DAI 40 60–63. ), a fiak nemzedéke még a leved(ia)i, vagy valószínűbben az atelkuzui szállásokon láthatta meg a napvilágot. Születésük ideje ugyanakkor nem határolható be pontosabban (esetleg a 860–880-as éveknél). Az Atelkuzube történő áttelepedés időpontjához nem segítenek sokkal közelebb a 9. század második felének magyar történetéről szóló további források sem. A legkorábbi viszonylag biztos adatot, amely már talán ténylegesen a magyarokra vonatkoztatható,42 Szent Konstantin-Cirill Vitá ja őrizte meg. Az életrajz egy 861 január végére keltezhető esemény43 kapcsán szól a szent találkozásáról Khersón körül egy kazár és egy ugri néven említett csapattal. Tekintve, hogy a DAI 12. fe jezete még a 10. század közepén is tud a térségben élő bolgárokról,44 a különféle 40 Anonymus, Gesta Hungarorum 52. 41 Vö. pl. Carlile Aylmer Macartney: The Magyars in the Ninth Century. Cambridge 1930. 109.; Kristó Gy.: Levedi törzsszövetségétől i. m. 39., 41. (mindkettő 840 körül); Benkő L.: A magyarság i. m. 394.; László Várady: Revision der Ungarn-Image von Konstantinos Porphyrogennetos. Textanalysen und Re interpretation zu den Aussagen des Konstantinos Porphyrogennetos über die Politikgeschichte der Ungarn. Byzantinische Zeitschrift 82. (1989) 51. (mindkettő legkésőbb 845–850 körül); Györffy György: Legenda és valóság Árpád személye körül. Kortárs 21. (1977) 2. sz. 105. (850–855 körül); Tóth S. L.: A magyar törzsszövetség i. m. 226. (850–860 között). 42 A magyarok 830-as évekbeli Al-Duna-vidéki megjelenésére vonatkoztatott források (Symeon Logothetés, Annales Bertiniani ) magyarokhoz kötését e tanulmány szerzői több mint kétségesnek látják. Vö. Bollók Ádám: Ornamentika a 10. századi Kárpát-medencében. Formatörténeti tanulmányok a ma gyar honfoglalás kori díszítőművészethez. Bp. 2015. 71–72. 43 Vö. Constantine Zuckerman: On the Date of the Khazars’ Conversion to Judaism and the Chrono logy of the Kings of the Rus Oleg and Igor. A Study of the Anonymous Khazar Letter from the Genizah of Cairo. Revue des études byzantines 53. (1995) 244–245. 44 Ezen, a DAI -ban „fekete bolgárok”-ként említett csoport lehetséges elhelyezkedésére lásd Róna-Tas András: Hol volt Kuvrat Bulgáriája? In: Nomád népvándorlások, magyar honfoglalás. Szerk. Felföldi
