Reisz T. Csaba: Történelem egy kattintásra? Klasszikus forráskiadás és/vagy levéltári adatbázisok. Századok, 152. (2018) 3. 685–694.
ISMERT FORRÁSOK – ÚJ ÉRTELMEZÉSEK - Bagi Dániel: Az oroszlán, a sas, a szamár és az Igaz Mester. Mügelni Henrik két magyar krónikájának keletkezési körülményei
AZ OROSZLÁN, A SAS, A SZAMÁR ÉS AZ IGAZ MESTER 618 Mügelni Henrik kihozta és leporolta egyik kedvenc toposzát a frázis raktárából, hanem arról, hogy az Anjoukat odaemelte a Luxemburgiak mellé. Erről az egyediségről és különlegességről tanúskodik a Chronicon és a 18. számú vers orosz lánmotívuma. Az oroszlán, akinek háromféle természete van (der selbe louwe dri naturen an im hat) egyenesen a Phisiologus ból vett kép, 124 és Mesterdalnokunk két további versében is felhasználta. A parafrázisok persze nem sikerültek tökéletesen: az oroszlán természetét, mely képessé teszi arra, hogy megérezze a vadász közelségét, teljesen átalakította, ráadásul kétféleképpen. 125 Mügelni Henrik, 18. számú vers Mügelni Henrik 212. számú vers. Mügelni Henrik 213. számú vers 125 in truwen folget milde phad sein fußes phat er tilget mit dem sterze din mutes phat verstrich und laß nicht spüren den fint. Mivel a Luxemburgiakról írott dicsvers és az Anjouk számára készített Chronicon bevezetője ugyanazt az oroszlán-variációt tartalmazza, nem lehet kétséges, hogy a két részlet szoros összefüggésben áll egymással. Kérdés persze, hogy mikor keletkezhetett a vers. A Mügeln-kutatók általában úgy vélik, hogy a 18–20. számú versek egy gondolati sort képeznek, mivel a 20. számú strófa legvégén Károlyt már császárnak nevezi a szerző, illetve a 18. versben arról értekezik, hogy a legmagasabb méltóság fokán áll. 126 Így a versek megszületését 1355 áprilisa utánra datálják, a János királyra való hivatkozást pedig a Maiestas Carolina körüli vitára vezetik vissza.127 Ezzel szemben azonban több érvet is fel lehet hozni. Volt már szó róla, hogy a Maiestas Carolina már jóval korábban megbukott, csak ünnepélyes visszavonására került sor 1355 októberében. Kérdés, hogy mi értelme lett volna pont 1355 áprilisa és októbere között meggyőzni a cseh nemességet a fenti versek segítségével. Ha már a Maiestas Caroliná t propagálta a vers, akkor sokkal inkább 124 Phisiologus dixit [...] leo tres naturas habet. Prima natura est: cum ambulat olefaciens in monte, venit ei odor venatoris; et de caueda sua cooperit vestigia sua quoqumque ierit, út non sequatur venator vestigia eius, et inveniat cubile ipsius, et capiat eum. [...] Secunda natura leonis est: cum dormierit, vigilant ei oculi, aperti enim sunt ei. [...] Tertia eius natura est: cum leena genuerit catulum suum, generat eum mortuum; etr leena custodit eum tribus diebus: donec veniat pater eius tertia die et, essuflans in faciem eius die tertia, suscitat eum.” Lásd Phisiologus Latinus. Ed. Francis J. Carmody. University of California Publications in Classical Philology 12. (1944) 103–134. 125 Die kleineren Dichtungen Heinrichs von Mügeln II. i. m. Nr. 212–213. 255. 126 „In keyser Karlen herzen brunn sind alle tugende funden. [...] desquam er uf der höchsten wirde stufe [...].” Lásd Die kleineren Dichtungen Heinrichs von Mügeln I. i. m. Nr. 18. 29. 127 Hennig, J.: Chronologie i. m. 259.; A régebi irodalmat is idézve lásd Michael Storz: Heinrichs von Mügeln Fürstenpreis auf Karl IV. In: Literatur im Umkreis des Prager Hofs der Luxemburger. Schweinfurter Kolloquium 1992. Hrsg. Joachin Heinzle – L. Peter Johnson – Gisela Vollmann-Profe. (Wolfram-Studien 13.) Berlin 1994. 106–141., itt: 131.
