Reisz T. Csaba: Történelem egy kattintásra? Klasszikus forráskiadás és/vagy levéltári adatbázisok. Századok, 152. (2018) 3. 685–694.
ISMERT FORRÁSOK – ÚJ ÉRTELMEZÉSEK - Bagi Dániel: Az oroszlán, a sas, a szamár és az Igaz Mester. Mügelni Henrik két magyar krónikájának keletkezési körülményei
BAGI DÁNIEL 607 Munkánk fő célkitűzései szempontjából nem volt haszontalan a Német arany bulla és a Privilegium maius kérdéskörének részletesebb ismertetése. Alapos ugyan is a gyanú, hogy Mügelni Henrik Der meide kranz ában az osztrák szabadságle véllel kapcsolatban veszi védelembe IV. Károlynak a Német aranybullá ra épülő hatalmi rendszerét. Túl a monarchikus hierarchia hangsúlyozásán ezt a következőkkel lehet alátámasztani. Jörg Hennig érdeme, hogy felhívta a figyelmet arra, miszerint a Der meide kranz a császár előtt fellépő tudományai között a Logika gyakorlatilag Francesco Petrarca szakvéleményének bizonyos részleteit mondja el a császár előtt bemutatkozó beszédében. Petrarca levele 1361 márciusában érkezett meg a császárhoz, akivel már hosszabb ideje jó viszonyt ápolt.79 Ekkor már – ahogy fent utaltunk rá – IV. Károly állást foglalt a Privilegium maius Barbarossa Frigyesre hivatkozó részében. Petrarca egyszerű szövegkritikával kimutatta, hogy a IV. Henrik oklevelében fennmaradt, Caesarnak és Nerónak tulajdonított szöveg gyatra hamisítvány, melynek kiötlőjét nemes egyszerűséggel ökörnek és tanulatlan szamárnak nevezte. 80 Petrarca Seniles XVI, 5 Der meide kranz Nullus hoc ignoravit praeter hunc asellum im portunissime nunc rudentem.[...] Hoc ille bos ignorabat. Quod si scisset, cautius mugisset. der esel ist unredelich/, sin wider helt her Friderich/ gar leherlich sin har gekrült/, der ochse eigentlichen brüllt. 80 Rögtön meg kell jegyezni, hogy Mügelni Henrik – csakúgy, mint a Der meide kranz más részeiben is – tágabb filozófiai és teológiai összefüggésekbe ágyazva beszél. Logika alakját, aki jobb kezében egy galambot tart, vállán átvetve pedig egy kígyóval jelenik meg,81 egyenesen a Bibliából vette. 82 Maga a jelenet pedig, amelybe a szamarat és az ökröt is belefoglalta, az arisztotelészi nyelvi fogalmi kategóriákra emlékeztet,83 ám Mügelni Henrik vélhetően közvetlenül Frauenlobtól, azaz Meißeni Henriktől (1260–1318) vette át,84 akinek irodalmi hatása kimutat ható életművén. Ilyen értelemben tehát a szamár unredelich , azaz oktalan, ostoba, 79 Petrarca és IV. Károly hosszabb ideje tartó kapcsolatára nézve lásd Alfred Noe: Geschichte der italie n i schen Literatur in Österreich I. Von den Anfängen bis 1797. Wien–Köln–Weimar 2011. 27–34. A szakvéleményhez lásd 31–33. 80 Mügeln, H.: Der meide kranz i. m. 65. 81 Uo. 63. 82 Mt 10,16. 83 „Unversale heißt min list/ dink in der sel des predgen ist/ von dingen vil die schelend sin/ in zal gesalt: nim zeichen min:/ wann ich dich frag: was ist der stir,/ mensch, ochse, fisch? du sprichst: ein/ tir als ein künn: der name sal/ gemeinlich predgen von in al/ nach eigen und nach unterscheit.” Mü geln, H.: Der meide kranz i. m. 65. 84 Frauenlob a genus, species, differentia, proprium, accidens kategóriákat art, gestalt, underscheit, eigen né ven adja vissza, míg Mügelni Henrik a künn, gestalt, underscheit, eigen és zufal szavakat használja. Vö. Volfing, A.: Heinrich von Mügeln i. m. 79.
