Reisz T. Csaba: Történelem egy kattintásra? Klasszikus forráskiadás és/vagy levéltári adatbázisok. Századok, 152. (2018) 3. 685–694.
ISMERT FORRÁSOK – ÚJ ÉRTELMEZÉSEK - Bagi Dániel: Az oroszlán, a sas, a szamár és az Igaz Mester. Mügelni Henrik két magyar krónikájának keletkezési körülményei
BAGI DÁNIEL 603 beszél, és ebben az összefüggésében mutatja be a tanácsot is. A tanács által megtagadott ítélethozatal nézetünk szerint inkább a Der meide kranz bevezetőjében olvasható gondolatokkal függ össze. Ott ugyanis Mügelni Henrik azt az arisztotelészi filozófiára épülő és Aquinói Szent Tamás De regimine principum című királytükrének révén a skolasztikus filozófiában is ismert világrendet mutatja be, amelyben a földi hatalom egységben a természet- és isteni hatalommal, monarchikus formában mutatkozik meg. Ezt a töredékesen ránk maradt királytükröt 1265 körül írta Aquinói Szent Tamás a ciprusi király számára, és összefoglalta benne az arisztotelészi filozófiára épülő modern állambölcselet alaptéziseit. E szerint a világi hatalom legjobb formája a monarchia, és a világi hatalomnak – mely szükségszerűen létezik – egységben kell működnie a természettel, illetve az isteni hatalommal. A földön hierarchikus rendet teremtő császár képét Mügelni Henrik annyira fontosnak érezhette, hogy a mű során még egyszer visszatért rá.62 A Der meide kranzban tehát Mügelni Henrik azt a hierarchikusan szervezett világren det veszi védelmébe, amelyet a császár 1356-ban kiadott birodalmi reformja, a Német aranybulla is képvisel. Az Úristen után egyenesen a császár, majd a fejedel mek, majd utánuk a lovagok és a születésük szerint rangsoroltak következnek. 63 Sokatmondó, hogy az aranybulla bevezetőjében a császár a birodalom egységét, és kormányzatának hierarchikus rendjét hangsúlyozza ki.64 Kérdés persze, hogy miért szorult védelemre Károly császár birodalmi reformja. Ellentétben a cseh rendek által elutasított Maiestas Caroliná val, IV. Károlynak több szerencséje volt a Német aranybullá val. A Német–római Császárság egyik nagy középkori megújítási kísérletének is tekinthető dokumentumot 1356 legvégén adta ki az uralkodó, miután majd egyéves tanácskozást folytatott a választófejedelmekkel és a birodalmi rendekkel. A dokumentumban a császár újraszabályozta a birodalom „alkotmányos rendjét”. Megerősítette a német–római király megválasztásának már egyébként korábban létező szabályait, és új elemként kiemelte a választófejedelmek, köztük természetesen a cseh király szerepét az uralkodó megválasztásában, és hallgatással mellőzte a pápaság egyetértési jogát a királyválasztás folyamatában.65 A Német aranybulla mindemellett ceremoniális 62 „Nim zeichen warer lere mein: es muß von not ein keiser sein, darnach sind fürsten, darnach wart des ritters und des gebures art.” Mügeln, H.: Der meide kranz i. m. 89. 63 „Drifaltig, doch eins wesens, got/, unwegelich gar sunder spot,/ vernunst dich nicht begrifet min/ doch muß von not ein keiser sein. /Darnach sind fürsten, darnach wart des ritters und gebures art.” Mügeln, H.: Der meide kranz i. m. 49–51. A kérdés filozófiai hátteréhez lásd Christoph Huber: Karl IV. im Instanzsystem von Heinrichs von Mügeln Der meide Kranz . Beiträge zur Geschichte der deutschen Sprache und Literatur 103. (1981) 63–91. 64 Die Goldene Bulle i. m. 536. 65 A Német aranybullához általánosságban lásd Michael Lindner: Es war an der Zeit. Die Goldene Bulle in der politischen Praxis Kaiser Karls IV. In: Die Goldene Bulle. Politik – Wahrnehmung – Rezeption I. i. m. 93–141.
