Reisz T. Csaba: Történelem egy kattintásra? Klasszikus forráskiadás és/vagy levéltári adatbázisok. Századok, 152. (2018) 3. 685–694.
ISMERT FORRÁSOK – ÚJ ÉRTELMEZÉSEK - Bagi Dániel: Az oroszlán, a sas, a szamár és az Igaz Mester. Mügelni Henrik két magyar krónikájának keletkezési körülményei
AZ OROSZLÁN, A SAS, A SZAMÁR ÉS AZ IGAZ MESTER 604 elemeket is tartalmazott. A 6. fejezetben ugyanis pontosan meghatározta, hogy a császári udvarban rendezett ünnepségeken az uralkodó jobbján és balján, azaz az első sorban csak a választófejedelmek ülhetnek, és hogy semmilyen más fejedelem nem előzheti meg őket az ülésrendben.66 Bár a Német aranybulla egyik legfontosabb célja az lett volna, hogy egységet teremt a birodalom hierarchiájában a választófejedelmek között, hátrányosan érintette a „keleti” választókat, a brandenburgi őrgrófot és a szász herceget, míg a három érseki tartomány és a rajnai palotagróf révén továbbra is biztosította a birodalom nyugati, Rajna menti régióinak politikai túlsúlyát.67 Ez azonban legfeljebb a választófejedelmek szintjén okozhatott feszültségeket. Sokkal rosszabbul jártak azok a tartományok, amelyek kimaradtak a rendezésből, és így már a ceremoniális hierarchiában is távolabb kerültek az uralkodótól. Nem véletlen, hogy a legsúlyosabb támadás éppen a hatalmukat két emberöltővel korábban Ausztriában megalapozott Habsburgok részéről érte IV. Károly reformjait. Ausztria már eleve veszélyeztetve érezhette magát a Luxemburgi politika miatt. A birodalom szemszögéből az ország továbbra is birodalmi hűbérnek számított, ráadásul IV. Károly már 1349-ben azon tartományok között tartotta számon, amelyeket hűbéri szolgálat fejében nem kívánt újra hűbérbe adni.68 Ausztria az oklevélben felsorolt többi területtel együtt a cseh ural kodóház hagyományos érdekszférájához tartozott, és státusza így veszélyt jelentett a Habsburgokra, akik közismerten családi birtokként kezelték, illetve igényt formáltak Stájerországra és Tirolra is, melyek közül az utóbbi Brandenburggal együtt ebben az időben a Wittelsbachok birtokában állt. A Német aranybulla mindemellett a birodalmi hierarchiában is lefokozta az osztrák hercegeket. Nem csoda, hogy az ambiciózus IV. Rudolf herceg rögtön trónra lépése után nekilátott a fenn már röviden megemlített Privilegium maius elkészíttetésének. A híres ha misítvány több oklevélből áll, magját azonban – mint a hamisítványok esetében 66 „Decernimus, ut in celebratione imperialis curie, quotienscumque illam deinceps perpetuo celebrari contigerit, antedicti principes electores ecclesiastici et seculares iuxta prescriptum ordinem atque modum a dextris et a sinistris immutabiliter teneant loca sua, eisque vel eorum alicui in quibuscumque actibus ad curiam ipsam spectantibus eundo, sedendo vel stando nullus princeps alius , cuiuscumque status, dignitatis, preminentie vel conditionis existat, ullatenus preferatur, eo signanter expresso, quod nominatim rex Boemie in celebratione curiarum huiusmodi in omnibus et singulis locis et actibus antedictis quemcumque regem alium, quacumque eciam singulari dignitatis prerogativa fulgentem, quem quovis casu seu causa venire vel adesse forte contigerit, immutabiliter antecedat.” Die Goldene Bulle i. m. 584. 67 Lindner, M. : Es war an der Zeit i. m. 105–106. 68 „[...] so geloben wir, daz wir in do mit für allen andirn lewten nymand auszenemen verlehenen und begaben wellen und in der gewaldig machen mit unsirr kunilichen gewalt an geverd, auzgenomen den landen und herscheften Ostirrich, Steyrin, Kernthin, Beyirn, Meissen, Bramdenburch, Sachsen und Tyrol.” Monumenta Germaniae Historica. Constitutiones et acta publica imperatorum et regum 9. Dokumente zur Geschichte des Deutschen Reiches und seiner Verfassung. Hrsg. Margarete Kühn. Wei mar 1974–1983. Nr. 164. 128–129.
