Reisz T. Csaba: Történelem egy kattintásra? Klasszikus forráskiadás és/vagy levéltári adatbázisok. Századok, 152. (2018) 3. 685–694.
ISMERT FORRÁSOK – ÚJ ÉRTELMEZÉSEK - B. Szabó János – Bollók Ádám: A „szavart–türk dosszié”. A 9. századi kelet-európai steppei vándorlások 16–17. századi párhuzamok tükrében
A „SZAVART–TÜRK DOSSZIÉ” 486 annak a Kristó Gyula és Zimonyi István által megfigyelt egyezésnek, amely a DAI által a magyar–kazár viszony leírására és Árpád erényeinek kiemelésére hasz nált görög fogalmak és a türk rovásfeliratokban olvasható ótörök terminusok jelentésrétegei között megmutatkozik (ezáltal utalva a görögre fordított történet mögött meghúzódó steppei török szemléletmód erőteljességre). 28 Deér, Kristó és mások véleményével ellentétben azonban a teljes 38. fejezet egyáltalán nem tűnik egyetlen, egységes elbeszélésnek. Azzal a lehetőséggel, hogy a 3–65. sorok nem feltétlenül egyetlen magyar forrás alapján kerültek Konstantinápolyban lejegyzésre, illetve összeállításra, persze többen is számoltak. Egyrészt így gondolták azok, akik e szakaszban egyazon történet – a magyarok egyszeri besenyőktől elszenvedett vereségének és nyugatra költözésének – kétszer, két külön forrásból származó, Bizáncban egymás után rakott és összekevert elbeszélését látták.29 Másrészt lehetségesnek tartotta ezt a Deér elképzelését nagyrészt elfogadó Moravcsik is,30 ahogyan a fejezet 3–55. sorai forrását az ezeket követő mondatok forrásától/forrásaitól Takács Zoltán Bálint is elválasztandónak tartotta (bár Deért követve ő éppen a fejezet első felénél gondolt mindenképpen magyar adatközlőkre).31 A szöveg tartalmi elemzése alapján magunk is úgy látjuk, hogy a 38. fejezeten belül – néhány, a VI. Leó- vagy a VII. Konstantin-kori szerkesztő(k)től származó, értelmező jellegű betoldástól eltekintve – a 3–53. vagy a 3–55. sorok alkotnak egy egységes elbeszélést. Mégpedig egy, a magyarok leved(ia)i és atelkuzui történetét közelről, de a magyar–kazár viszony szempontjából figyelő kazár tudósító szemszögéből megfogalmazott elbeszélést. Valószínűnek tartjuk egyút tal, hogy az ennek alapján görög nyelven, a bizánci szerző fogalmi készletével írott feljegyzést azután a VI. Leó megrendelésére dolgozó szerkesztő(k) egészítette/ék ki az 55–71. sorokban olvasható adatokkal valamikor a 10. század első évtizedében. Úgy tűnik számunkra továbbá, hogy vagy ekkor, vagy a VII. Konstantinkori kibővítés fázisában kerültek a kazár elbeszélés nyomán keletkezett feljegyzés szövegébe betoldásra a 38 19–21. és a 3831. szakaszok megjegyzései. Az előbbi 32 a kangar név értelmezése: e részlet szerzője a szavartokra támadó, a 10. század elején 28 Kristó Gyula: A magyar állam megszületése. Bp. 1995. 115–120.; Zimonyi István: Constantin Por phyrogenitus De administrando imperio magyar fejezetének török hátteréről. In: Uő: Középkori no mádok – korai magyarok. (Magyar Őstörténeti Könyvtár 27.) Bp. 2012. 39–46. 29 A kutatás történetét saját elképzelésével együtt röviden bemutatja Tóth Sándor László: A magyar törzsszövetség politikai életrajza. (A magyarság a 9–10. században). Szeged 2016. 76–78., 95–104. 30 Gyula Moravcsik: Commentary to Cc. 37–42. In: Constantine Porphyrogenitus: De Administrando Imperio. A Commentary. Ed. Romilly J. H. Jenkins. Washington 1962. 146. 31 Vö. pl. Takács Zoltán Bálint: Levedi és Levedia a magyarok történetében. In: Orientalista Nap 2000. Szerk. Birtalan Ágnes – Yamaji Masanori. Bp. 2000. 222. 32 „ugyanis ez a kangar név náluk a nemes származás és vitézség értelemben volt használatos”. Ez és az alább következő összes, a DAI -ból származó idézet Moravcsik Gyula fordítása. Lásd Bíborbanszületett Konstantín: A Birodalom kormányzása. Kiad. és ford. Moravcsik Gyula. Bp. 1950., 2. kiadás 2003.
