Rácz György: A Magyar Országos Levéltárban őrzött 1526 előtti levéltári anyag épülő adatbázisa. Beszámoló és javaslat. In: Csukovits Enikő (Szerk.): Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére. Budapest, 1998. 181–196.
rendszerben. A Borsa Iván által elgondolt, és Vincze Endréné által elkészített 31 mezős adatfelvételi lappal kivitelezendő rendszer ezt a célt szolgálta.17 Ehhez három, egymást 90 évenként követő év - 1343, 1433, 1523 - regesztáinak próbafeldolgozására volt szükség, még 1984-ben. Ez a 2200 rekord ma úgy található az adatbázisban, ahogy a munka kezdeti fázisában elkészült. Az akkori koncepció szerint a regeszták szövege nem került volna be az adatbázisba, csak az adatfelvételi lapra kigyűjtött adatokat vitték volna be a rekordok akkor még mezőnek nevezett megfelelő paragrafusaiba. Ennek megfelelően a fontosabb mezőkbe - pl. jogi - hosszabb szöveges adatok is bekerültek. Nem álltak rendelkezésre akkor még azok a mutatók, thesaurusok, amelyekkel ma dolgozunk, így e három próbaév feldolgozási szempontjai több esetben különböznek a később bevitt regesztáktól, a felhasználóknak ezt egyelőre tudomásul kell venni. Mire a regeszták bevitelére sor került, az eredeti elgondolást számos részletben módosult, részben technikai, részben szakmai szempontok miatt. A számítástechnika 1990-es évekbeli fejlődése a regeszták bevitelével kapcsolatban alapos újragondolást tett szükségessé. Az Országos Levéltárban bekövetkezett szervezeti változások eredményeképpen a munkálatokat addig Buzási János felügyelete alatt végző Informatikai csoport betagolódott a Módszertani és számítástechnikai osztályba, és a téma felelőse, az osztály vezetője, Müller Veronika lett (1996. dec. 31-ig), aki átgondolva az eddigi munkálatokat, szem előtt tartva a kutatás célját és az elérendő eredményeket, számítástechnikai változásokat eszközölt. Egyik beszámolójában a következőképpen írt erről: „A változások kiindulópontja az volt, hogy 1993 elején az MTA SZTAKI válaszút elé állított minket: a már bevitt adatállományt új operációs rendszerű új számítógépre vigyük át, és ezzel párhuzamosan az ISIS programról térjünk át a BRS/SEARCH adatbáziskezelő programra még 1993-ban. - A problémát végig gondolva be kellett látnunk, hogy más lehetőségünk nincs, minthogy a kívánalmaknak megpróbálunk eleget tenni. Ekkorra ugyanis már tudtuk azt is, hogy a rendszer pozitívumai ellenére bizonyos negatívumokkal is rendelkezik, ami abból adódik, hogy a rendszer tervezésének és realizálásának időpontjában (1980-as évek eleje) a képernyős (on-line) lekérdezések közel sem voltak általánosak, s így nem kaphattak kellő hangsúlyt. Az ISIS program segítségével készült listák bár több fekvésben (rendezettségben) készíthetők, adattartalmuk azonban korlátozott és előre meghatározott, s ez a rendszert merevvé, használatát kényelmetlenné teszi."18 Mindezek miatt 1993-ban a SZTAKI által diktált feltételeknek megfelelően be kellett fejezni az adatbázisépítést az ISIS program segítségével, a listákat el kellett készíteni, valamint az adatbázist át kellett állítani BRS/SEARCH programra. „A fenti munkálatok elvégezhetősége érdekében pályázatot nyújtottunk be az Információs Infrastruktúra Program Koordinációs Irodához (IIFKI), amely pályázatunkat elbírálva jelentős 17 Borsa 4. j.-ben i. m. 30. 18 Müller Veronika: Beszámoló )r A Mohács előtti levéltári források automatizált információs rendszere I—II. „ című munkálatokról. A Magyar Országos Levéltár OTKA 1960. ügyirat melléklete 6.
