Rácz György: A Magyar Országos Levéltárban őrzött 1526 előtti levéltári anyag épülő adatbázisa. Beszámoló és javaslat. In: Csukovits Enikő (Szerk.): Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére. Budapest, 1998. 181–196.
összeggel támogatta azt. Pályázati feltétel volt az adatbázis oly módon való létrehozása, hogy az több felhasználó egyidejű on-line kiszolgálására alkalmas legyen. S mivel az ilyen jellegű szolgáltatáshoz nélkülözhetetlen számítástechnikai eszközök (nagy kapacitású számítógép és program) nincsenek a MOL tulajdonában, az IIF beleegyezett az IIF központi gépéről történő szolgáltatásba. Ezzel szemben nekünk gondoskodnunk kellett az adatbázisnak X. 25 hálózaton történő szolgáltathatóságáról."19 A szerződésben vállat kötelezettség tehát elsősorban nem a listás lekérdezési módot, hanem az on-line lekérdezés elérését írta elő. Az új adatbáziskezelőre való áttéréssel egyidejűleg megteremtődött ez utóbbi lekérdezés lehetősége is: 1993 decembere óta az adatbázis elérhető bármely X. 25 végpontról és tudomásunk szerint a kutatók éltek is ezzel a lehetőséggel. Már 1993-ban megkezdtük az adatbázis közvetlen felhasználásához szükséges technikai feltételek kiépítését a levéltárban. így a Magyar Országos Levéltár két épületében beszereltük az X. 25-ös végpontot, vásároltunk jó minőségű PC számítógépeket a levéltár nagy-kutatóterme számára, ill. megkezdtük az előkészületeket a Bécsi kapu téri épületen belüli hálózat kiépítésére. Ezek után a BRS/SEARCH adta új lehetőségeket a regeszták feldolgozásánál sem lehetett figyelmen kívül hagyni. Tekintettel arra, hogy a BRS elsősorban bibliografikus rendszer, így kínálkozott a lehetőség a regeszták teljes szövegének bevitelére. Felmerült továbbá az is az adatbázisépítés gyorsíthatóságának szempontjából, hogy ez utóbbi szükségtelenné teszi a mezőorientált, ún. analitikus feldolgozást. Az analitikus vagy szöveges feldolgozás közti vita már korábban felmerült, 1991. novemberében egy szűkkörű szakmai bizottság megvitatta ezt. Szakértői vita eredményeként végül is az a - vélhetően - a tudományos feldolgozás szempontjából legcélravezetőbb megoldás született, hogy a már meglévő (kitalált) mezőket ki kell egészíteni egy utolsóval, amibe a regeszták teljes szövege kerül be. Ezáltal nem fosztjuk meg a kutatókat a papíron meglévő információtól, ugyanakkor a nevek standard formában is való bevitelével, az előforduló fogalmak lehetőség szerinti egységesített rögzítésével már az adatbázis építése során megpróbáljuk a kutatókat minél több segítséggel kiszolgálni. Borsa 1992-es beszámolójában még csak a regeszták néhány, talán legfontosabb adatának bevitele volt tervbe véve. A regesztabevitel jelenleg egyfelől a teljes szöveg rögzítését jelenti, ez lényegében mechanikus adatrögzítést jelent, másfelől a regeszták mutatózását (analitikáját). Ez a munka azt jelenti, hogy a Borsa által kidolgozott paragrafusokba Irigyűjtjük az információkat, azaz tematikaüag csoportosítjuk azokat. Informatikus nyelven szólva tükrözzük az adatbázisban mind az adatok attribútumait, - ahol lehetséges és szükséges volt szabványosítással pl. irattípusok esetében - és az attribútumok egyedtípusait is. A keresőkérdés megfogalmazása csak egységesített fogalmi körben lehetséges. Ez mindenképpen a célirányos kutatást segíti a későbbiekben, amikor már 19 Uo. 7.
