Nagy Ágnes – Nagy Sándor: Társadalomtörténeti adattár az interneten. Elektronikus levéltári segédlet készítése Budapest Fˆváros Levéltárában. Korall, 30. (2007 december). 204–217.
212 KORALL 30. esetében a feldolgozás során felgyűlt információk alapján összeállított leszármazási táblák közlése ugyanott. Az árvaszéki ügyekben felhalmozott iratok heterogenitása mellett is lehetséges egyes kutatási szempontokat segítő egységesített leírás. A Megjegyzés ad lehetőséget arra, hogy a hagyatéki, gyámsági, gondnoksági ügyek jellegzetes, rendszeresen ismétlődő irattípusait egységesített megnevezéssel feltüntessük. Gondolunk itt a kiskorúakat érintő vagyonkezelés árvaszéki felügyelete folytán az Árvaszékhez benyújtott éves gyámi vagy gondnoki számadások mellékleteként tömegesen fennmaradt üzleti számlákra; az akár hagyatéki, akár gyámsági, illetve gondnoksági ügyekben keletkezett ingatlan- és ingóság-árverési jegyzőkönyvekre, ingó- és ingatlan-értékbecslésekre; de éppígy tipikus irategyüttest képeznek a gyámi, illetve gondnoki számadások részeként az ingatlankezelési iratok, felújítási költségvetésekkel és számlákkal, éves jövedelem-elszámolásokkal, lakbér-kimutatásokkal, házbérjövedelem-bevallási ívekkel.11 11 Az árvaszéki adatbázisban a haláleset-felvételi ív, a hagyatéki leltár és a végrendelet megléte, illetve hiánya külön mezőben kerül rögzítésre, következésképpen külön szűrhető. 12 Kenyeres-Sarusi Kiss 2002. HAGYATÉKI (ÉS EGYÉB NEM-PERES) ÜGYEK Ebben az adatbázisrészben alapvetően 20. századi (közelebbről jellemzően 1914-1956 közötti) hagyatéki eljárásokról van szó, amelyeket a budapesti járásbíróságok (a Pesti, valamint a Budai Központi Királyi Járásbíróság), illetve - párhuzamosan, majd a későbbiekben, a jogszabályi változásoknak megfelelően, önállóan — fővárosi magán-, majd állami közjegyzők (közjegyzői irodák) folytattak le. Az Adattár — rekordonként az elhunyt örökhagyók adatait rögzítve — immár az összes 1872—1956 között tárgyalt, a BFL-be bekerült hagyatéki eljárást feldolgozta. Korábbról, 1872 után, mindössze egy jelentéktelen töredék maradt fenn a Budapesti Királyi Törvényszék fondjában (a hagyatéki ügyeket itt gyakorlatilag teljes egészében kiselejtezték), s az első világháború végéig rendkívül szórványos az anyag a különböző budapesti járásbíróságoknál, illetve a közjegyzőknél. Különösen a budai oldalon elkeserítő a helyzet: az 1930-as évek előtti időszakból, leszámítva egy-két budai közjegyzőt, nem maradt fenn hagyatéki ügy. A legtöbb hagyatéki ügy a Pesti Központi Királyi Járásbíróság két világháború közötti, illetőleg a budapesti magán- és állami közjegyzők második világháború utáni fondjaiban maradt fenn.12 Az Adattár 73 707 vonatkozó rekordja a jelzett időhatár (1872-1956) keretében teljeskörűen reprezentálja a fennmaradt, a jogszolgáltatási iratok között található hagyatéki eljárásokat, továbbá — ezért az utalás az egyéb nem-peres ügyekre - azokat az í^y^z/5-mezőben közelebbről megadott egyéb eljárásokat (pl. végre
