Nagy Ágnes – Nagy Sándor: Társadalomtörténeti adattár az interneten. Elektronikus levéltári segédlet készítése Budapest Fˆváros Levéltárában. Korall, 30. (2007 december). 204–217.
Nagy Ágnes — Nagy Sándor • Társadalomtörténeti adattár a interneten 213 hajtási ügyek, holttányilvánítások, elmebeteggé nyilvánítások, előzetes bizonyítások), amelyeknél a különböző bíróságok és közjegyzők működtek közre.13 13 Nagyon fontos viszont - és ez általában véve érvényes hogy az adatrögzítés kizárólag a fennmaradt iratok alapján történik, vagyis a különböző eredeti irattári segédletekben feltüntetett olyan ügyek, amelyek időközben elpusztultak, bár ilyen formán nyomuk maradt, nem találhatók az Adattárban. 14 Valamint, az árvaszéki adatbázishoz hasonlóan, a haláleset-felvétel, a hagyatéki leltár és a végrendelet megléte, illetve hiánya külön mezőben kerül rögzítésre, s ekként külön szűrhető. Tartalmasabbak a még feldolgozás előtt álló hagyatéki sorozatok. Időben viszszafelé tekintve: mind Pesten, mind Budán tekintélyes hagyatéki állag (Inventaria) őrződött meg a városi tanácsi anyagban, a 18. század elejétől kezdve 1872-ig. Másrészt: 1956—1980 között a budapesti állami közjegyzői irodák gyakorlatilag teljes hagyatéki termése levéltárba került. A fennmaradt ügyek tartalma is rendkívül változatos: az 1920-as évekből viszonylag sok ügy maradt meg, de rendszerint csak egy-egy hagyatékátadó végzés és leltár, legfeljebb haláleset-felvétel; valamivel korábbról és az 1930-as évektől kevés az ügy, de jóval több a selejtezetlen akta. Ez utóbbiak esetében gyaníthatóan az elhunyt személye is megőrzési szempontként merült fel, mivel viszonylag sok neves közéleti személyiség, vagyonos polgár hagyatéki ügye maradt fenn. A ritka, teljes épségben fennmaradt aktákban az eljárás menetét tükröző hivatalos iratokon kívül - az örökhagyó kilététől, a hagyaték jellegétől függően - a legkülönbözőbb irattípusok (pl. végrendeletek, házassági szerződések, haláleset-felvételek, gyászjelentések, temetkezési számlák, banki számlakivonatok, osztályegyezségek, örökösödési perekben hozott végzések, ítéletek) bukkanhatnak fel. Ezek feltüntetése a Megjegyzést^ eddig - eltérően az újabb árvaszéki adatbázistól - mivel hátráltatta a tömeges adatfelvitelt, csak meglehetősen rendszertelenül történt meg. Alapvető eltérés emellett az adattár árvaszéki rekordjaihoz képest, hogy a hagyatéki eljárás „szereplőjének” kizárólag az örökhagyót tekintettük, vagyis az Adattárban csak őt kereshetjük, az örökösök és hagyományosok nem lettek feltüntetve. Noha az ügyek irattározásának éve rendszerint - hacsak nem póthagyatékról van szó — eleve közel esik a halálozás időpontjához, egy külön Halálozás dátuma mező támogatja a meghatározott időszakra koncentráló kutatásokat.14 KIHIRDETETT VÉGRENDELETEK Hasonlóan a hagyatéki ügyekhez, ezúttal is döntően 20. századi - jellemzően: 1896-1952 közötti - az egyes budapesti járásbíróságokon kihirdetett végrendeletek rögzítése történt meg, méghozzá közel teljes körűen (leszámítva néhány kisebb, az 1920-as évektől közjegyzők által kihirdetett végrendeleti sorozatot). Sajnos csak egy töredék maradt meg azon testamentumokból, amelyek kihirdetése 1872—1896 között a Budapesti Királyi Törvényszéken történt meg.
