Nagy Ágnes – Nagy Sándor: Társadalomtörténeti adattár az interneten. Elektronikus levéltári segédlet készítése Budapest Fˆváros Levéltárában. Korall, 30. (2007 december). 204–217.
208 KORALL 30. Továbbá az idézőjel használatával vigyázni kell, mert előfordulhat - a tipikus eset a névmagyarosítás - hogy a névalak változik. Esetünkben Munkácsy még Lieb Mihályként született, s hagyatéki ügyénél az adatfelvivő ezt jelezte is, ’Munkácsy (Lieb) Mihály ’ alakban rögzítve a nevet. (Ha a rekordban külön-külön előforduló szavak együttes előfordulását keressük, megtehetjük: a ’+Munkácsy’ ’+Lieb ’ keresőkifejezéssel megkapjuk a hagyatéki ügyet is. Ez az eljárás természetesen nemcsak személynevekre alkalmazható!). A névalak esetleges — gyakran tapasztalható — bizonytalansága esetében a megfelelő karakterek *-gal helyettesíthetők: így a ’Festeti*’ keresőkifejezés a Festetics és a Festetich formában előforduló találatokat is kiadja. Egy másik példa: Schwarz Miksa, aki előfordulhatott Schwartzként és Schwarczként is, a ’+Schwar*’ ’+Miksa’ keresőkifejezéssel érhető el (persze ajánlatos a ’+Schvar*’ ’+Miksa formában is végigfuttatni a keresést). A részletes keresés mindezek mellett más típusú problémákat is felvet. Először ki kell választani azokat az adatbázisrészeket („metatárakat”) - ismertetésükre alább kerül majd sor -, illetve mezőket, amelyekben a kutató keresni kíván. Ez utóbbi lépésnél bizony az illető nem tudhatja, hogy az adatfelvitel során jelenleg rendszeresen kitöltött mezők száma jóval kevesebb a legördülő listában találhatókénál (a mezők egy része ugyanis itt, kétségtelenül megtévesztő módon, csak a távlati elképzelések miatt szerepel). Tehát: egyelőre leginkább a Lakhely, a Foglalkozás, Ügytípus, a Leánykori név, a Név, a Keletkezés dátuma mezők jöhetnek szóba. Ezúttal természetesen egyszerre több mezőben is lehet keresni, a mezők közötti és/vagy kapcsolat kívánt beállításával. Ennek egyik gyakori változata lehet az időszakot illető megszorítás: ha - mondjuk - 1873-as házassági bontópereket keresünk, az Ügytípust ’házassági bontóper’-ként, a Keletkezés dátumát pedig T873’-ban megadva 58 rekordot kapunk; ha viszont az 1873-1880 közötti 692 rekordot kívánjuk megtekinteni, az Ügytípus mellett kétszer kell a Keletkezés dátuma mezőt > <-jelek használatával beállítani (’1873’ után, és T880’ előtt). További eltérés az egyszerű kereséshez képest, hogy a találati halmazban olyan rekordok jelennek meg, amelyekben a keresőkifejezés minden tagja szerepel: így „Munkácsy Mihály” esetében eleve nem kapunk felesleges találatokat, és megtalálhatjuk mind a végrendeletet, mind az ominózus hagyatéki ügyet (ezért itt nem lehet, de nem is szükséges + jelet használni). Az egyes mezőket illetően nem haszontalan néhány megjegyzést tenni, illetve némely, egyébként nem ismert vagy nyilvánvaló lehetőségre felhívni a figyelmet. Az Ügytípus mezőre csak pár további példát hoznánk. Jelenleg 24 710 rekordot kapunk eredményként „végrendelet”-et keresve (ez a mennyiség, mivel sok a közösen alkotott, illetve a közjegyzőnél letett, majd visszavett testamentum, ténylegesen jóval kevesebb dokumentumot jelent); 34 273 rekordot „adásvételi szerződés”-re (megbecsülhetően mintegy 10 000 ügylet); 5921 rekordot „házassági szerződés”-re (ez a szám felénél kevesebb jogügyletet képez, mivel sokszor a szülők is szerződő félként jelennek meg); 622 rekordot „osztályegyezség”-re; végül 232 a budapesti közjegyzők által bankok, gyárak, biztosító társaságok stb. közgyűlésein felvett jegyzőkönyvek („közgyűlési jegyzőkönyv”) száma. Megemlí
