Nagy Ágnes – Nagy Sándor: Társadalomtörténeti adattár az interneten. Elektronikus levéltári segédlet készítése Budapest Fˆváros Levéltárában. Korall, 30. (2007 december). 204–217.
Nagy Ágnes — Nagy Sándor • Társadalomtörténeti adattár a interneten 209 tendő még, hogy egyes ügytípusokra a Megjegyzés mezőben is érdemes keresni (így például több mint 545 további rekordot kapunk „házassági szerződésit illetően). Továbbá, hogy a hagyatéki ügyekben sokszor rendszeresen felbukkanó, gyakran keresett végrendeletek, haláleset felvételek, hagyatéki leltárak külön mezők segítségével szűrhetők ki (ennek módja, ha a Hagyatéki leltár? mezőbe „van” keresőkifejezést írnunk: így 27 430 rekordhoz jutunk). Természetes vagy jogi személynél törekedtünk az iratokban felbukkanó valamennyi eltérő névforma rögzítésére: ekként korábbi férjezett név, művésznév, előző és magyarosított név is szóba jöhetnek. Következésképpen, személynevek esetében ajánlatos — miután a „névtér” egyelőre még nem nyújt segítséget — minden lehetséges formában keresni. Cégeknél, vállalatoknál ugyanez a helyzet, sőt itt az esetleges német nyelvű megnevezés is számításba veendő. Mindehhez még annyit kell hozzátenni, hogy férjezett nők esetében a Leánykori név mező is kitöltésre kerül, tehát abban külön szükséges a keresés. Megjegyzendő, mert keresési szempont lehet, hogy már a rögzített névalak utalhat a társadalmi státus elemeire (például gróf, báró, lovag, özv, id., ifj., kisk., dr.). A Foglalkozás esetében kiemelendő, hogy az ilyen típusú megnevezések alapvetően nincsenek szabványosítva — jól tudjuk: nem is tanácsos azt tenni — s a legváltozatosabb formákban kerülhetnek elő (például piaci árus, kofa, kiskereskedő, szatócs, házaló). Természetesen itt nem csak a szorosan vett foglalkozás-megnevezések, hanem egyéb, az iratokban előforduló státusjelölők (többek között hajadon, elmebeteg vagy gondnokolt, cs.kir. kamarás, v.b. titkos tanácsos, MTA-tag, a Vasko róna-rend tulajdonosa) is feltüntetésre kerültek. A Lakhelyet illetően mindenekelőtt budapesti közterületek kereshetők: ezeket igyekeztünk standard névalakokban, legtöbbször a közterület jellegének egységes rövidítésével (u., krt., rkp. - de: út, tér, köz) felvinni. Elsősorban ezekre érdemes keresni, miután a 19. században — tapasztalataink szerint — a kerületi besorolás egyedi ügyekben történő hivatali megjelölése bizonytalanságokat mutat, és ezek korrigálását nem mindig lehetett elvégezni; másrészt az adminisztráció, ritkábban ugyan, de a házszámokat is pontatlanul rögzítette, főként, ha annak nem volt különösebb jelentősége (például közjegyzői okiratok felvételénél). Azt talán nem szükséges különösképpen hangsúlyozni, hogy keresésnél ügyelni kell az utcanévváltozásokra is: ekként az Andrássy út történetének kutatója a több mint 2 800 ilyen találat mellett nem mellőzhet 770 Sugárútra vagy Sugár útra, és 120 Sztálin útra vonatkozó rekordot (és persze a jövőben, ha előrehalad az adatfelvitel, még találkozhat Népköztársaság útjával is). Természetesen kereshetünk házakra is, bár a találati lista jóval kisebb lesz: az Andrássy út 60-ra 24 rekordot kapunk. Ami a Budapesten kívüli lakhelyeket illeti, azoktól efféle pontosság nyilvánvalóan nem remélhető, csupán a településnevekre érdemes keresni (a nagyságrendre ennél jellemző, hogy a nagyobb vidéki városok egyelőre rendszerint 100-150 személyi rekorddal képviseltetik magukat). A Keletkezés dátumává kapcsolatban annyit érdemes megjegyezni, hogy az kézenfekvő módon az eljárás idejére vonatkozik, amit figyelembe kell venni
