Nagy Ágnes – Nagy Sándor: Társadalomtörténeti adattár az interneten. Elektronikus levéltári segédlet készítése Budapest Fˆváros Levéltárában. Korall, 30. (2007 december). 204–217.
204 Nagy Ágnes - Nagy Sándor Társadalomtörténeti adattár az interneten Elektronikus levéltári segédlet készítése Budapest Főváros Levéltárában* * http://tarstort.bparchiv.hu/tarstort/advancedsearch.litml , illetve a www.bparchiv.hu honlap Iratanyag használata /Adatbázisok /Társtört, adattár menüpont. A különböző társadalmi helyzetekben cselekvő egyén, valamint a hálózatként elgondolt társadalom: e két, a kurrens társadalomtörténetet részben meghatározó megközelítésbe illeszkedik úttörő vállalkozásával Budapest Főváros Levéltára akkor, amikor a 18-19. századi pesti, budai, óbudai, majd az egyesített főváros lakosai közötti ügyletek, konfliktusok, interakciók levéltárban megőrzött írott dokumentumait egyetlen elektronikus adatbázis rendszerébe szervezi. Mindezt azzal a távlattal, hogy a közeljövőben például egy bizonyos Grüner Jakab után kutatva fellelhessük őt a levéltári nyomot hagyó ügyletein keresztül, csakúgy mint ezen ügyeinek valamennyi további aktív, vagy passzív szereplőjét, sőt, hogy tovább is léphessünk bármely szereplőtől más írott és megőrzött nyomot hagyó társadalmi érintkezések egyszeri alakzataihoz az internetes keresés útján. Vagy, ha kedvünk tartja, az 1850-1860-as évek tabáni szomszédságait és az e szomszédságokból szétfutó társadalmi hálózatokat rekonstruálhassuk a hagyományos levéltári kutatáshoz képest néhány perc alatt, ahogy az kirajzolódik a lakosokat összekötő rokoni, adásvételi, kölcsönügyleti vagy egyéb érintkezési kapcsolatokon keresztül. Azaz, a nevesített társadalmi cselekvők mögött tartós, bár változó kapcsolathálókat — legyen az rokonság, lokális közösség, vagy bármi egyéb — és egyszeri interakciók egyedi alakzatait láthassuk magunk előtt pillanatok alatt, ahol is az elektronikus rendszerben rögzített helyzetek és szereplők számos lehetséges ponton további fennmaradt és az adatbázisban rögzített írott nyomokhoz vihetnek tovább. Ily módon az elektronikus rendszer a levéltárban hagyományosan az irattermelő intézmények adminisztratív logikájának megfelelően őrzött, következésképpen egymástól elszigetelt iratok között a szereplők név szerinti rögzítése révén olyan más logikák szerinti egyedi kapcsolódásokat hozhat létre, amelyek az iratokban fellelhető neveket - azaz az ügyletek szereplőit, de éppúgy foglalkozásokat vagy területeket - igen kicsi időráfordítással társadalmi szövetben tudják elénk állítani. Az egymástól elkülönítve kezelt irategyütteseket átfogó elektronikus névmutató - merthogy lényegében arról van szó - ugyanis a levéltári iratőrzés anyagi mivoltából adódó tehetetlenségi erőn túllépve a kapcsolódások és szűrések végtelen kombinációját képes pillanatok alatt létrehozni. Habár a magyarországi levéltári intézményeknek közel másfél évtized állt rendelkezésére, hogy megfeleljenek annak a kihívásnak, amelyet a levéltárosok által is
