Markó György: Levéltári segédlet készítése a Hadtörténelmi Levéltárban számítástechnikai eszközök alkalmazásával. Levéltári Szemle, 38. (1988) 1. 50–55.

Levéltári segédlet készítése a Hadtörténelmi Levéltárban számítástechnikai eszközök alkalmazásával A Hadtörténelmi Levéltár bizonyos szempontból előnyös helyzetben van a többi levéltárral szemben — meni tartozik feladatai közé az irattermelő szervekkel való közvetlen kapcsolattartás, ügyvitelük ellenőrzése, a leadásra kerülő iratok körének kijelölése, az iratanyagok begyűjtésének megszervezése. A Magyar Néphadseregben — amint az egy hierarchikus felépítésű, erősen központosítottan irányított szervezettől elvárható — részletesen szabályozták a történelmi értékű iratok kezelését, levéltárba juttatásának módját. A katonai iratképző szervek az előírások alapján határozzák meg irataik megőrzési határidejét, majd két évvel keletkezésük után leadják azokat a Magyar Néphadsereg Központi Irattárának. A korábban Honvédelmi Minisztérium Központi Irattár elnevezést viselő intézmény a megadott időpontokig tárolja, majd megsemmisíti az iratanyagokat és 15 év múlva csak az eleve végleges megőrzésre szánt iratokat továbbítja a Hadtörténelmi Levéltárba. A MN Központi Irattár egy-egy év anyagát szabvány levéltári dobozokban, leadási jegyzék kíséretében adja át. Ezek a jegyzékek a levéltárban betöltik az áttekintő raktári jegyzék szerepét és kutatási segédletként is jól használhatók. Tartalmazzák ugyanis az iratképző szerv 'megnevezésén és az őrzési egységek sorszámán túl az adott őrzési egység tárgykörét is. (Szervezési, kiképzési, anyagi ügyek stb.) A Hadtörténelmi Levéltár a Magyar Néphadsereg 1949 után keletkezett iratait a MN Központi Irattártól átvett formában, leadási évek szerint tárolja. Így egy-egy iratképző szerv anyaga a raktárak különböző pontjain lelhető föl, de nem kellett új raktári jegyzékeket készíteni, a raktárakat évente átrendezni. Egy idő után azonban óhatatlanul felmerült annak igénye, hogy az iratképző szervek szerinti bontásban is számot adhassunk a Magyar Néphadsereg iratairól. Sem levéltári szempontokból, sem kutatói nézőpontból nem volt közömbös, hogy tudjuk: imilyen katonai szervezetek, parancsnokságok, alakulatok iratait és milyen évkorokból őrizzük a Hadtörténelmi Levéltárban. E célból 1983-ra — hagyományos eszközökkel — elkészült az 1949—1956 közötti leadási jegyzékek összevont mutatója. A segédlet a levéltár 1978-ban megjelent fondjegyzékének szerkezete szerint csoportosította az iratképző szerveket. Egy sorszám és a katonai szervezet megnevezése után feltüntettük, hogy az adott parancsnokságnak mely évben, milyen jegyzéken, hányas őrzési egységszám alatt találhatók iratai. Az 1957—1969 közötti időszak levéltári anyagának feltárása a korábbihoz hasonlóan indult. Egy nyugdíjas munkatársunk cédulákra feldolgozta egy-egy év jegyzékeit — kivetítette az abban az évben iratokat leadó szervek neveit és 50