Lakatos Andor: Digitalizálás és e-kutatás Kalocsán (2009–2019). Levéltári Szemle, 70. (2020) 1. 40–66.
61 2020/1. ▪ 40 – 66. A kutatóforgalom összesített adataiból látható, hogy a kutatók számát (a látogatójegyek, illetve az e-kutatói regisztrációk arányát) tekintve 86%, a kutatási eseteknél pedig 98,5% volt az internetes kutatások részesedése. Természetesen nem csak az arány, a nagyságrend is változott: az előző tíz év értékeit figyelembe véve ugyanis a kutatók száma hozzávetőlegesen hatszorosára, a kutatási eseteké mintegy ötvenszeresére nőtt. Az internetes e-kutatás szolgáltatás tehát egy kis levéltári intézményben is alkalmasnak bizonyult a tömeges kutatói igények kielégítésére, és korábban elképzelhetetlen mértékű forgalomnövekedést eredményezett. Az e-kutatások növekedésével párhuzamosan, a szolgáltatás első öt évében felére, a második öt évben harmadára csökkent a személyes kutatóforgalom. Az internetes távkutatás ugyanis képes volt teljesíteni a felmerülő kutatói igények nagyobb részét, és így lényegében átvette kutatószobánk szerepét is. Az e-kutatással változott kutatóink köre is, főként a fiatalabb generációk, valamint a külföldiek aránya erősödött. Az interneten, az esti órákban és hétvégén ugyanis a dolgozó korosztályok is rendszeresen kutatnak, és a határon túli, távoli kutatók is könnyen elérnek minket. Személyesen a külföldiek alig voltak jelen Kalocsán, míg az e-kutatói regisztrációk több mint 20%-át adják. Összességében megállapítható, hogy az e-kutatás egyfajta „fordított világot” hozott a korábbi időkhöz képest, kutatóink ugyanis manapság már nagyrészt a levéltár zárva tartási idejében látnak munkához. Az e-kutatásnak egyébként hasonló tapasztalatai vannak más szolgáltató levéltárakban is. Korábbi tanulmányunkban említettük, hogy az egyházi levéltárakban az online kutatói szolgáltatások 10-50-szeres forgalomnövekedést eredményeztek. 24 A felhasználók körének óriási növekedéséről számoltak be a Passaui Egyházmegye Levéltárának online szolgáltatása esetében is, amely főként az otthoni, időben kötetlen hozzáférésnek köszönhető. A kutatók között végzett kérdőíves felmérés szerint ugyanis többségük számára korábban nehézséget okozott a térbeli távolság, valamint a munkaidő és a kutatásra szánható idő egyeztetése. 25 Az e-kutatás sikerét nem csak az említett számok jelezték, megerősítő visszajelzések voltak számunkra a kutatók és a levéltáros kollégák részéről érkező szakmai elismerések is. 2011-ben, elsőként a KFL kapta a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület (MACSE) által alapított Év Kutatóhelye díjat, majd 2013-ban a Magyar Levéltárosok Egyesülete (MLE) ítélte nekünk az Év Levéltára díjat. Mindkét elismerés indoklásában hangsúlyos volt az akkoriban még újdonságnak számító e-kutatás méltatása. A 2019-ben, internetes kategóriában kapott Év Kutatóhelye díj (MACSE) pedig már kifejezetten a kilenc éve működtetett e-kutatásnak szólt. 24 Lakatos, 2019: 25. 25 Köszönjük Koltai Andrásnak, hogy a tanulmányra felhívta a figyelmünket. http://mirko-online.at/ images/MiRKO/2018mirko_55-69_brodkorb.pdf (A letöltés dátuma: 2020. március 26.) Digitalizálás, e-kutatás Kalocsán (2009–2019)
