Künstler Ferenc: A levéltárak középtávú informatikai stratégiája és feladatterve, 2006–2010. Levéltári Szemle, 55. (2005) 4. 3–19.
létrehozására irányuló kezdeményezésekkel. A közigazgatási szervek egységes iratkezelési szabályozásának koncepciójáról szóló 2205/2003. (IX. 4.) Korm. határozat, amely útjára indította az ún. KEIR projekt munkálatait, megerősítette, hogy az információs társadalom kialakításával kapcsolatos kormányzati feladatok végrehajtása nem választható el a levéltárak informatikai feltételrendszerének fejlesztése nélkül, és ezért elrendelte a levéltárak informatikai fejlesztési programjának kidolgozását. A program a meghatározott határidőre nem készült el, a KEIR jogszabály-csomag előterjesztése azonban új határidővel változatlanul aktuális feladatként szerepelteti az összeállítását. Az elektronikus iratok fogadásához és kezeléséhez, a digitális tartalomszolgáltatáshoz és a korszerű technológián alapuló egyéb szolgáltatási formák kialakításához szükséges személyi, technikai és pénzügyi feltételrendszer megteremtését e fejlesztési program keretében kell elvégezni. E-levéltár létrehozása: A levéltári törvény alapján a közfeladatot ellátó szervek működése során keletkező elektronikus iratok megőrzésének, kezelésének és hozzáférhetővé tételének kötelezettsége — a hagyományos iratanyaghoz hasonlóan — az állami, illetve önkormányzati levéltárak rendeltetésszerű feladata. Ugyanakkor szakmai és költségvetési szempontok egyaránt alátámasztják, hogy a közlevéltárak teljes körű felkészítése ennek a feladatnak az ellátására nem indokolt. Első lépésként a közlevéltárak átfogó informatikai tevékenységének, a stratégiai célok megvalósításának koordinációs feladataira és gyakorlati támogatására a lehető legrövidebb időn belül megfelelő kompetenciával, személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező önálló szervezeti egységet (informatikai menedzsment) célszerű létrehozni. Ennek praktikus helye a Magyar Országos Levéltár szervezetében lenne, később a létrehozandó e-levéltár kereteiben, alternatív megoldásként a tervezett módszertani-továbbképzési központban. A következő két év folyamán a Magyar Országos Levéltár szervezetén belül fel kell állítani az elektronikus archiváló laboratóriumot, az évtized végéig pedig — célszerűen ugyancsak a Magyar Országos Levéltár szervezeti keretében — le kell rakni egy e-levéltár létrehozásának alapjait, lehetőség szerint meg kell indítani tényleges működését is. Ezzel párhuzamosan — akár önálló intézményként, akár az e-levéltár részegységeként — ki kell alakítani a helyi önkormányzatok és a helyi önkormányzati intézmények tevékenysége során keletkezett maradandó értékű elektronikus iratok átvételét, megőrzését és rendelkezésre bocsátását ellátó központi önkormányzati e-levéltár működési feltételeit. Az e-levéltár(ak) tevékenységi körén belül biztosítani szükséges az e-iratok archiválásával összefüggő szakmai-módszertani kutatások folyamatos végzését, az ehhez nélkülözhetetlen feltételek egyidejű megteremtésével. A végleges döntés kialakítása a fenti kérdésekben természetesen számtalan szerteágazó, szakmai (így az illetékességet érintő), informatikai szempont mérlegelését, alapos költségelemzést és a technológiai megoldások, modellek részletes kidolgozását igényli. informatikus-levéltáros és records manager képzés: Szintén stratégiai fontosságú kulcskérdés az informatikus-levéltáros képzés jövője, mivel ilyen jellegű 7