Künstler Ferenc: A levéltárak középtávú informatikai stratégiája és feladatterve, 2006–2010. Levéltári Szemle, 55. (2005) 4. 3–19.

képzés jelenleg az országban sehol nem folyik. Ezzel kapcsolatos szakmai evidencia a kutatás-fejlesztés-képzés hármas követelményének egy szervezetben történő érvényesítése. így magától értetődő, szakmailag elsősorban indokolt megoldást az jelenthet, ha a képzés — alap- vagy továbbképzési formában — egy levéltári intézmény mellett valósulna meg. Ehhez megfelelő hátteret a Magyar Országos Levéltár szervezeti keretében, de önálló háttérintézményként működő módszertani-továbbképzési központ létrehozása nyújtana. A szervezeti megoldástól függetlenül mielőbb ki kell dolgozni az akkreditált (tovább) képzések beindításához szükséges további szakmai részleteket és oktatási anyagokat. A közigazgatás korszerűsítésével és az e-közigazgatás bevezetésével egyre szembetűnőbb a — nyugat-európai országokban már évtizedek óta képzett és foglalkoztatott — ún. records managerek (felsőfokú képzettségű irat- és ügykezelési, egyben ügyvitelszervezési szakemberek) hiánya. Szerepük az elektronikus irat- és dokumentumkezelő rendszereket alkalmazó iratképző szerveknél ma már meghatározó és nélkülözhetetlen, a „life-cycle document management" nemzetközileg elfogadott iratkezelési-levéltári alapelv megvalósítása egyszerűen nem lehetséges nélkülük. Ezért minden lehetőséget meg kell ragadni az ún. records manager (felsőfokú iratkezelési szakember) önálló szakmaként történő elismertetésére és képzésük megszervezésére. (Magyarországon ilyen szakma és szervezett képzés nem létezik.) A képzés helye szervezetileg elsősorban a Budapesti Corvinus Egyetem Államigazgatási Főiskolai Karának szervezeti keretében lenne indokolt. Az említett felsőfokú képzések megindításának előmozdítása érdekében szükség esetén az Oktatási Minisztériummal szoros együttműködést kell kialakítani. A KÖZLEVÉLTÁRAK INFORMATIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK KULCSTERÜLETEI 1. Az elektronikus iratok archiválása Jövőkép Az elektronikus információ illékony, megőrzése és hozzáférésének biztosítása speciális szakmai felkészültséget igényel, továbbá jelentős költségekkel jár. Ezek a hátrányok azonban jelentéktelenné válnak, ha összehasonlítjuk a hagyományos és az elektronikus iratanyag esetében elérhető információtárolási és visszanyerési hatékonyságot, beleértve az irattárolás és iratkezelés költséghatékonyságát is. • A 21. század közlevéltára elektronikus levéltár Elektronikus abban az értelemben, hogy az általa kezelt iratanyag egyre növekvő hányada elektronikus irat lesz, azaz olyan irat, amely digitalizálás útján vagy eredetileg elektronikus formában keletkezett, és — néhány speciális esettől eltekintve — teljes életciklusa során elektronikus formában is marad. 8