Künstler Ferenc: A levéltárak középtávú informatikai stratégiája és feladatterve, 2006–2010. Levéltári Szemle, 55. (2005) 4. 3–19.

gáltató levéltár az információs és kommunikációs technológia eszközeinek és eljárásainak alkalmazásával biztosítja a papíralapú és elektronikus iratokban felhalmozott ismeret- és tudásanyag mindenkori elérhetőségét, időtől és tértől függetlenül. Ez azt is jelenti, hogy a levéltári anyagot használó célközönség — legyen az állami vagy magánszervezet, kutató vagy érdeklődő állampolgár — igényeit kielégítő szolgáltatások bevezetésének és működtetésének a hagyományos levéltári alapfeladatok mellett feltétlen prioritást kell élvezniük, mivel csak ezeken keresztül garantálható a meglévő szakmai tudásbázis valóban hatékony hasznosulása. így előnyben szükséges részesíteni a felhasználóknak on-line távoli hozzáférést biztosító alkalmazásokat és szolgáltatásokat, a felhasználói szükségletek szerint személyre szabott adatszolgáltatási és akár elektronikus levélben nyújtott tájékoztatási formákat. Mindezen célkitűzések feltétele az ennek megfelelően átalakuló, rugalmas vezetési stratégia és változásmenedzselés, továbbá az alkalmazások és szolgáltatások minőségbiztosításának bevezetése. • A levéltár mint a demokratikus állam egyik alapintézménye: A közlevéltárak a fent említett hagyományos, tipikusan közgyűjteményi (örökségvédelmi) funkcióikat az állami és önkormányzati szervek, gazdálkodó szervezetek napi működéséhez kapcsolódva, azzal szoros kölcsönhatásban látják el. Ebből következően a közlevéltárak anyaga túl azon, hogy a kulturális örökség részét képezi és a történelmi múlt megismerésének elsődleges forrásául szolgál, az állami és önkormányzati szervek működésének folyamatossága és a jogbiztonság, valamint a demokratikus elvekre épülő állam társadalmi kontrollja szempontjából is nélkülözhetetlen; ebben az értelemben a levéltár a demokratikus jogállam egyik alapintézménye. Az Európai Unió tagországaiban ez utóbbi funkciók rohamos felértékelődésének, és a levéltári tevékenység ezzel összefüggő nagyarányú fejlesztésének lehetünk tanúi. Az elkövetkező évek során az archívumokban felhalmozott hatalmas mennyiségű egyedi információ tudományos és közművelődési hasznosításával azonos prioritásként kell elfogadtatni és a levéltári marketing tevékenység keretében a társadalom felé megjeleníteni a közlevéltár igazgatási és jogbiztosító szerepét, a fejlesztési igények rangsorolásakor pedig a politikai és közigazgatási döntéshozóknak ezt a tényt messzemenően figyelembe szükséges venniük. • Levéltár és közigazgatás, az informatikai fejlesztés költségvetési támogatása: A közlevéltárak informatikai fejlesztéséhez és az elektronikus iratok archiválásához, valamint az ehhez szorosan kapcsolódó egyéb feladatok (digitalizálás, adatbázis-építés) végrehajtásához a szükséges pénzügyi forrásokat a központi költségvetésből kell biztosítani, úgy, hogy lehetővé váljon az előirányzatok tervezhető és ellenőrizhető módon történő felhasználása. Ezen kívül nem nélkülözhetők további kiegészítő pályázati támogatások sem, amelyekkel megalapozott levéltári informatikai kutatási projektek elindítása és végrehajtása finanszírozható. Az EU keretein belül folyó e-Government projekthez igazodva hazánkban is megindultak az e-Kormányzat 2005 és az e-Közigazgatás fokozatos kiépítését célzó programok, elsőként az ehhez szükséges jogszabályi környezet 6