Körmendy Lajos: Levéltári informatika. In: Körmendy Lajos (szerk.): Levéltári kézikönyv. Budapest, 2009, Osiris – Magyar Országos Levéltár, 637–732.
7. LEVÉLTÁRI INFORMATIKA • SZERK. KÖRMENDY LAJOS - 7.4. ADATBÁZIS ÉPÍTÉSE • BREINICH GÁBOR - 7.4.8. Hálózati szolgáltatások kialakítása - 7.4.9. Adatbázis-kezelők
7.4. Adatbázis építése ■ 673 7.4.8. Hálózati szolgáltatások kialakítása A hálózatban egy-egy adatbázisban egyszerre többen is dolgozhatnak párhuzamosan. Nincs szükség a bevitt adatok felhasználónkénti külön tárolására, majd az adatállományok sok hibalehetőséget rejtő összefésülésére. A felvitt vagy módosított rekordok azonnal megjelennek, és felhasználhatóvá válnak az adatbázisban dolgozók számára, könnyebbé válik az ellenőrzés munkája. Megfelelő biztonsági és naplózási szabályzással, a felhasználók jogosultságainak beállításával, azonosíthatóságával biztosítható az adatok fennmaradása és hitelessége. A belső hálózaton elérhető adatbázisok a kutatótermekben hozzáférhetővé tehetők a kutatók számára is. Hálózat segítségével összekapcsolhatók az intézményen belül kialakított adatbázisok is, megsokszorozva azok felhasználhatóságát. Megfelelő protokollok használata mellett a belső hálózat összekapcsolható nagy területű hálózattal (internettel), és így a levéltár adatbázisai az egész világ számára elérhetőkké válhatnak (lásd a 7.7. alfejezetet). A szolgáltatások biztosítása érdekében gondoskodni kell a fenntartható infrastruktúra üzemeltetéséről. Az 1995. évi levéltári törvény (LXVI. tv., a továbbiakban: Ltv.) alapján a levéltárban őrzött iratok hozzáférhetőségét ingyenes szolgáltatásként kell biztosítani, azonban a másolatok tekintetében megengedhető a költségek érvényesítése. Az emelt szintű informatikai szolgáltatások, az on-line hozzáférés, a digitalizált iratoknak a felhasználó gépén való megjeleníthetősége - így természetesen a további felhasználás - olyan szolgáltatásnak tekinthető, amely jelentős hozzáadott értékkel bír, és tényleges anyagi vonzatai vannak. Az ilyen szolgáltatás a kutatók számára sok járulékos költség kiváltását, a kutatásra szánt idő jelentős csökkenését eredményezheti, és ezen megtakarítások egy része térítési díj formájában visszaforgatható a szolgáltatások fenntarthatósága és továbbfejleszthetősége érdekében. 7.4.9. Adatbázis-kezelők Minden adatrögzítési vagy -lekérdezési parancsot végső soron adatbázis-kezelő dolgoz fel, ezért ennek üzemeltetési és működési tulajdonságai alapvetően meghatározhatják az alkalmazás használatának eredményességét. A feladatnak leginkább megfelelő adatbázis-kezelő keresésekor az adatbázis várható mérete, a felhasználók száma, az alkalmazott operációs rendszer, a biztonsági megoldások és természetesen a költségek azok a tényezők, amelyek az optimális adatbázis-kezelő kiválasztását eldönthetik. Kérdés, hogy a megvalósítandó rendszer milyen speciális igényeket támaszt az adatbázis-kezelővel szemben, és a piacon lévő adatbázis-kezelők ezeket milyen mértékig támogatják, és milyen áron. A kereskedelmi forgalomban beszerezhető adatbázis-kezelő programok (például Oracle) meglehetősen drágák, viszont magas informatikai szintet, biztonságot jelentenek a mögöttük álló stabil fejlesztési alappal és háttértámogatással, széles
