Körmendy Lajos: Levéltári informatika. In: Körmendy Lajos (szerk.): Levéltári kézikönyv. Budapest, 2009, Osiris – Magyar Országos Levéltár, 637–732.
7. LEVÉLTÁRI INFORMATIKA • SZERK. KÖRMENDY LAJOS - 7.4. ADATBÁZIS ÉPÍTÉSE • BREINICH GÁBOR - 7.4.10. Adatfeldolgozás
674 ■ 7. Levéltári informatika körű szolgáltatásokkal. A gyártó cég segítségével lehet optimalizálni a rendszer rendelkezésre állását és teljesítményét, és akár valós idejű diagnosztikai és működésfigyelési funkciókkal ellenőriztethető, hogy van-e a rendszerben gyengébben működő elem, mielőtt az még tényleges problémát okozna. Az üzemeltető formális módon juthat segítséghez, amennyiben problémát észlel, azonban a költségek arányosan nőnek a szolgáltatások igénybevételével. Elterjedtek a nyílt forrású adatbázis-kezelők, amelyek szolgáltatásaikban és teljesítményükben magas szintű igényeket is kielégítenek, fejlesztésüket, karbantartásukat széles körű fejlesztői közösség támogatja, hozzáférésük ingyenes (MySQL, PostgreSQL, Ingres, SQLite). Háttértámogatás tekintetében az üzemeltető informatikusoknak a fejlesztői közösséggel kell felvenni a kapcsolatot. Alapos szakmai felkészültséget, kreatív üzemeltetői hozzáállást igényel a rendszer működtetése, az adminisztrációs felületek kevésbé komfortosan támogatják az üzemeltető munkáját. Az előzőeknél a költségérzékenység, az utóbbiaknál a nagyobb üzemeltetői szaktudás iránti igény és az informális háttértámogatás jelentheti a felhasználási korlátot. A nem nyílt forráskódú ingyenesen hozzáférhető adatbázis-kezelők esetében általában a rendszerteljesítmény, illetve a háttértámogatás korlátozott. Általában nagy cégek belépőszintű termékéhez lehet hozzájutni, amely a később megvásárlandó teljes szolgáltatást nyújtó programcsomag útját egyengeti. Az adatbázis-kezelő programok döntő többsége platformfüggetlen, azaz hasonlóan futnak különböző architektúrájú hardvereken és bármely operációs rendszerkörnyezetben alkalmazhatók, bár eltérő platformok esetében ugyanahhoz a feladathoz eltérő alkalmazásokat alakítanak ki bennük. A Java programozási nyelv kikerüli ezt a problémát, de más kísérletek is vannak többplatformos szoftverek készítésére. Az adatbázis-kezelők a felhasználási folyamatok és a fizikai adatbázis között teremtenek kapcsolatot. A felhasználó az adatbázis-kezelőt a feladatnak megfelelő programalkalmazáson (ilyen például az E-Archívum - lásd a 7.5.2. pontot) keresztül használhatja. A programalkalmazás küldi el a kéréseket, és megjeleníti az eredményt, valamint biztosítja az adatbevitel, -lekérdezés, adat export-import, jelentések, nyomtatások lehetőségét is. 7.4.10. Adatfeldolgozás Az adatbevitel megszervezése során gondoskodni kell arról, hogy az adatok az előre meghatározott értelmezési szempontrendszer szerint, egységes fogalmi struktúrában és formában kerüljenek rögzítésre, az egyes adatbevivők azonos elvek szerint járjanak el. A közreműködők számára adatbeviteli munkautasítás rögzítse a követendő eljárást, az egyes adatbeviteli mezők értelmezését, kitöltésének módját. A felvitt adatok ellenőrzését be kell építeni a rendszerbe, lehetőséget kell biztosítani az adatellenőrzés adminisztrálására, az adatok minőségének (ellenőrzöttségé-