Körmendy Lajos: Levéltári informatika. In: Körmendy Lajos (szerk.): Levéltári kézikönyv. Budapest, 2009, Osiris – Magyar Országos Levéltár, 637–732.
7. LEVÉLTÁRI INFORMATIKA • SZERK. KÖRMENDY LAJOS - 7.6. DIGITALIZÁLÁS • CSEH GERGŐ BENDEGÚZ - 7.6.1. A levéltári digitalizálás előnyei, kockázatai, alapelvei - 7.6.1.1. Előnyök és hátrányok
686 ■ 7. Levéltári informatika nos magánlevéltárak legfontosabb adatait, a közlevéltárak gyarapodásának adatait, valamint a köz- és a nyilvános magánlevéltárak működésével kapcsolatos adatokat. A Magyar Országos Levéltár honlapján évente publikált alap- és iratgyarapodási adatok valójában csak egyszerű szövegfájlok, tehát csak erős fenntartással nevezhetők elektronikus nyilvántartásnak. Ennél jóval fejlettebb a működési adatokat tartalmazó rendszer, itt ugyanis az adatszolgáltatásra kötelezett levéltárak az adatfeltöltést közvetlenül interneten keresztül végzik, és természetesen az összesítő adatok is a világhálóról hívhatók le, a szakminisztérium honlapjáról (http://kultstat.okm.gov.hu). Több levéltár vezet elektronikus nyilvántartást a kutatóforgalomról, a legfejlettebb rendszert a Magyar Országos Levéltár dolgozta ki. Az intézmény több épületben működő kutatótermeit ez a hálózatos rendszer köti össze, és naprakész információt nyújt nemcsak a beiratkozott kutatókról, a kutatási esetekről, de regisztrálja a kutatásra kikért iratokat, azok „mozgását” is (kikérés, engedélyezés, kihozatal a raktárból, átvétel, kutatás, visszaadás, reponálás), és a sok adat kombinálásával teljes körű képet kaphatnak a levéltárosok a kutatóforgalomról. 7.6. DIGITALIZÁLÁS ■ CSEH GERGŐ BENDEGÚZ A levéltárakban őrzött iratanyagok kutathatósága, felhasználási területük szélesítése, valamint az eredeti iratok fizikai állapotának védelme szempontjából meghatározó jelentőségű feladat a digitalizálás. A digitalizálás az analóg információhordozó anyagok (hagyományos papíralapú iratok, fényképek, hang- és mozgóképállományok) információtartalmának átalakítását jelenti bináris elektronikus (azaz digitális) adatokká abból a célból, hogy azokat a későbbiekben számítástechnikai eszközök segítségével lehessen értelmezni, kezelni és tárolni. Meg kell különböztetni a digitalizálástól az információk digitális formában való elsődleges keletkeztetését (például számítógépes adatbevitel, digitális fényképek, digitális hang- vagy mozgóképfelvételek készítése), ezekben az esetekben ugyanis digitalizálás helyett digitális adatrögzítésről kell beszélnünk. 7.6.1. A levéltári digitalizálás előnyei, kockázatai, alapelvei 7.6.1.1. ELŐNYÖK ÉS HÁTRÁNYOK A hagyományos levéltári anyag digitális feldolgozása korábban alig vagy egyáltalán nem ismert lehetőségeket nyit és előnyöket nyújt mind az iratanyag felhasználói, mind pedig az iratokkal hivatásszerűen foglalkozó szakemberek (levéltárosok, restaurátorok) számára.
