Körmendy Lajos: Levéltári informatika. In: Körmendy Lajos (szerk.): Levéltári kézikönyv. Budapest, 2009, Osiris – Magyar Országos Levéltár, 637–732.

7. LEVÉLTÁRI INFORMATIKA • SZERK. KÖRMENDY LAJOS - 7.4. ADATBÁZIS ÉPÍTÉSE • BREINICH GÁBOR - 7.4.11. Adatbiztonság

7.4. Adatbázis építése ■ 675

nek) megjelenítésére. Faktografikus adatbevitel esetén az adatok összeolvasásának gyakorlata mellett követhető a kétszeres adatbevitel módszere is, amikor ugyanazokat az információkat két adatbevivő rögzíti, majd az adatokat program segítségével ütköztetik, és az eltérő rekordok esetében történik az egyenkénti egyeztetés és javítás. Automatizált adatbevitel esetén a digitalizálást, szövegfelismertetést (OCR) ugyanolyan szigorú ellenőrzési, javítási fázisnak kell követnie, mint a billentyűzetről történő adatrögzítés esetében.

Az adatminőség az adatbázisba beépített adatoknak a felhasználási igények kielégítésére való alkalmasságát fejezi ki. Az adatbevitel során rögzített információk minőségét ellenőrző személy vagy program kontrollálhatja. Különös gondot kell fordítani az ellenőrzött fogalomkészlet, az értéklisták és a névterek karbantartására, folyamatos ellenőrzésére. Adattartalmi és formai hibák automatizált javítása, duplikátumok kiszűrése után manuális eljárás biztosíthatja a megfelelő adatminőség elérését.

7.4.11. Adatbiztonság

Adataink biztonsága érdekében szabályozni kell a hozzáférés jogosultságát. Az adatbázisba való belépést megfelelő azonosító, jelszó használatával ajánlott engedélyezni. Az azonosított felhasználó által végrehajtható tranzakciók engedélyezését - az adatbázis egészére vagy korlátozott részére - különböző szinteken célszerű meghatározni. A jogosultság, az adatok olvasása, új rekordok létrehozása, módosítása, törlése, az adatok felülvizsgálata, jóváhagyása együttesen és külön-külön is meghatározható lehet, de mindenképpen különüljenek el a rendszer adminisztrációjával kapcsolatos rendszergazdai jogosultságok.

Az adatbiztonság fontos része az adatmentés, amivel a váratlan meghibásodások, felelőtlen felhasználói beavatkozás, illetve szándékos károkozás esetén a rendszert és az adatokat a lehető legrövidebb időn belül helyre lehet állítani. Az adatbiztonságot növeli a redundáns adattárolás, amikor párhuzamosan több merevlemezen kerül sor adataink folyamatos rögzítésére (RAID - Redundant Array of Independent Discs technológia), valamint a rendszeres időszakonkénti biztonsági mentés készítése másik merevlemezre, szalagos mentőegységre, optikai adathordozóra. A rendszeres biztonsági mentés készítésére több megoldás is létezik:

♦ Teljes adatmentés: az összes mentendő fájlt egy bizonyos időpontban egy kiegészítő adathordozóra mentjük. Előnye, hogy a teljes adatbázis együtt tárolódik, és a visszaállításánál nem kell az egyes elemeket válogatni. Hátránya, hogy ha nagy az adatbázis, sok időt vehet igénybe, és sok helyet foglalhat el a tárolóeszközön.

♦ Inkrementális adatmentés: teljes adatmentést követően csak azokat az adatbázisokat kell a továbbiakban menteni, amelyek a legutolsó mentés óta megváltoztak. Előnye a teljes mentéshez viszonyítva a kisebb tárolóhely és időfelhasználás, hátránya, hogy az adat-visszaállításnál nagyobb az időszükséglet. (Az összes ink-