Körmendy Lajos: Levéltári informatika. In: Körmendy Lajos (szerk.): Levéltári kézikönyv. Budapest, 2009, Osiris – Magyar Országos Levéltár, 637–732.
7. LEVÉLTÁRI INFORMATIKA • SZERK. KÖRMENDY LAJOS - 7.3. LEVÉLTÁRI INFORMÁCIÓ ÉS LEÍRÁS • KÖRMENDY LAJOS - 7.3.2. A levéltári leírás - 7.3.23. Az EAD
664 ■ 7. Levéltári informatika 15. ■ Ady-vers egy SGML-lel leírt iratban, benne tagekkel elhatárolt adatelemek és attribútumok (Forrás: www. ki.oszk.hu/delos/ ppt/nhka_delos. PPt) lásához viszont leíró kijelölés szükséges, ami nem más, mint a leírandó iratok szemantikája, amivel különböző, a fájlban (szövegben) előforduló adatelemeket sorolhatunk be, illetve választhatunk el egymástól tagek segítségével. Az SGML/XML-ben a tagek nem a szöveg formájára utalnak, hanem annak tartalmára, azaz adatelemekre bontják az iratot. A tagekben az adatelemjelzés mellett attribútumok is szerepelhetnek (a jelölésük: =” ”), amelyek az elemek milyenségét vagy minőségét határozzák meg (lásd a 15. képet). A fentiekből már sejthető, hogy a tagekben szereplő adatelemek és attribútumok többségét az alkalmazónak egyedileg kell definiálnia, az SGML/XML csak azt mondja meg, hogy ez milyen szabályok (szintaxis) szerint történhet. A definiálást a DTD-ben (Document Type Description) kell megtenni, ami az SGML/XML legfontosabb része. A DTD-ben nemcsak meg kell határozni az adatelemeket és attribútumaikat, valamint a közöttük lévő kapcsolatokat, hanem azokat pontosan le is kell írni. A DTD miatt nevezik sokan az SGML-t, illetve az XML-t önleíró nyelvnek. Az elkészült DTD alapján - egy erre készült program segítségével - kell megszerkeszteni az iratokat, azaz adatelemekre kell szétválasztani őket. Az így elkészült iratokat aztán egy szintén erre készült alkalmazói szoftverrel kell értelmezni a DTD alapján: az adatelemeket megfelelő sorrendbe állítani, csoportosítani, megjeleníteni, keresési, listázási, nyomtatási stb. lehetőséget teremteni. A DTD hallatlan rugalmasságot ad az SGML/XML-lel szerkesztett iratoknak, mert azok ♦ modularizálhatók, és újabb alkalmazásokkal (szoftverekkel) az adatok új szempontok szerint hasznosíthatók, ♦ nem kötődnek egy szoftverhez sem, még az operációs rendszerek között is átjárást biztosítanak,
