Körmendy Lajos: Levéltári informatika. In: Körmendy Lajos (szerk.): Levéltári kézikönyv. Budapest, 2009, Osiris – Magyar Országos Levéltár, 637–732.
7. LEVÉLTÁRI INFORMATIKA • SZERK. KÖRMENDY LAJOS - 7.1. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK • SZŰCS ISTVÁN - 7.1.6. Internet és e-mail
650 • 7. Levéltári informatika juthatnak hozzá információkhoz, és ennek következményeként egy információs társadalom képe kezd kibontakozni. Az internet kialakulásához nagymértékben hozzájárult az Amerikai Védelmi Minisztérium (US Department of Defence) egyik kutatási projektje, amelynek célja egy nehezen megsemmisíthető, katonai célú számítógépes hálózat létrehozása volt. E kutatás során kifejlesztettek egy csomagkapcsolt hálózati protokollt (szabványt), amely felépítésével biztosítani tudta a megfogalmazott követelmények teljesítését. Később ebből a hálózatból fejlődött ki a mai Internet. A hálózat jelentősége napról napra nő, és ezért igen fontos az alapját képező technológia megismerése és megértése. ■ World Wide Web Érdemes még tisztázni a web fogalmát, hiszen csaknem szinonimaként használják az internettel kapcsolatban. A web nem egyidős az internettel. Amíg az internet az 1960-as években keletkezett, a web megszületése 1989-re tehető. Megalkotója Tim Berners-Lee, aki a genfi székhelyű CERN-nél (Európai Részecskegyorsító Intézet) dolgozott. Célja az volt, hogy az egymástól földrajzilag távol lévő kutatók számítógépes hálózaton keresztül összekapcsolhassanak egymással dokumentumokat, és így értesülhessenek egymás újabb kutatási eredményeiről. A World Wide Web (világháló) egymással hipertext-technikával összekapcsolt dokumentumok millióit jelenti, amelyek a világ különböző részein lévő számítógépeken találhatók. A világ óriási elektronikus információtáraként értelmezhető. Az internet az az eszköz, amely lehetővé teszi, hogy a világ különböző részein lévő számítógépek kommunikáljanak egymással, azaz a web az internetet használja a kommunikáció alapjául. Amikor böngészővel megnézünk egy webdokumentumot, akkor az az interneten keresztül jön. Tehát az internet lényegében egy szállítómechanizmus, magát a dokumentumot a web „szolgáltatja”. ■ Elektronikus levelezés (e-mail) Az elektronikus posta alapelve hasonló a hagyományos postáéhoz. Az embereknek e-mail címük (elektronikus postafiókjuk) van, ahonnan/ahol leveleket tudnak küldeni/fogadni, elő tudnak fizetni magazinok és újságok elektronikus megfelelőire. A különböző levelezőrendszerek más-más utasításkészlettel dolgoznak, de alapjaiban mindegyik ugyanazokat a feladatokat képes végrehajtani. Az alapvető funkciók a következők: ♦ levelek fogadása és olvasása (get, read), írása (create, composite), küldése (send), ♦ lemezre vagy más adathordozóra való mentése (copy, save), törlése (delete), ♦ válaszadás a kapott levélre (reply), a kapott levél továbbküldése (forward), ♦ aláírás (signature) szerkesztése, ♦ fájl kódolása, csatolása a levélhez (attach).
