Körmendy Lajos: Levéltári informatika. In: Körmendy Lajos (szerk.): Levéltári kézikönyv. Budapest, 2009, Osiris – Magyar Országos Levéltár, 637–732.
7. LEVÉLTÁRI INFORMATIKA • SZERK. KÖRMENDY LAJOS - 7.1. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK • SZŰCS ISTVÁN - 7.1.1. Történeti áttekintés - 7.1.1.2. Számítógép-generációk
638 ■ 7. Levéltári informatika niz. Az informatika történetének ő az első nagy alakja. Ő fedezte fel a kettes alapú számrendszert, lerakta a szimbolikus logika alapjait, és elképzelte az ismeretfeldolgozó gépet. A szorzást ismételt összeadással megvalósító Leibniz-kerék volt a „processzora” C. X. Thomas arithmometerének (1820), és a még ma is használatos elektromechanikus asztali számológépnek. A számítástechnika nagy úttörői között előkelő hely illeti meg Charles Babbage-t. O álmodta és tervezte meg a XIX. század közepén az automatikus, programozható, tárolóval rendelkező számítógépet. Tervét azonban nem tudta megvalósítani, kora technikai színvonala nem tette ezt lehetővé. (Száz évvel később az ő álmai valósultak meg Stibitz elektromechanikai elemekből, relékből felépített számítógépében, de késve - elkésve, mert már készülőben volt az elektroncsöves ENIAC.) 7.1.1.2. SZÁMÍTÓGÉP-GENERÁCIÓK Az alábbiakban tekintsük át röviden a számítógépek és a számítástechnika történetét 1943-tól napjainkig. (A számítógép-generációk korszakai között nem lehet éles határt vonni, ezért a különböző forrásokban kisebb-nagyobb eltérésekkel találkozunk.) * Első generáció (1943-1958) Az első generációt 1943-tól, vagyis az első elektronikus számítógép, az ENIAC megalkotásától számítják. Jellemző áramköri eleme az elektroncső volt. Programozása kizárólag gépi nyelven történt (gépi kód). Jellemző volt a nagy energiafelhasználás, gyakori meghibásodás és az 1000-5000 művelet/másodperc műveleti sebesség. A gép súlya 30 tonna volt, és 18 ezer elektroncsövet tartalmazott. Az elektroncsövek nagy hőt termelnek, ez a hő elég lenne egy kisebb település fűtéséhez. Átlagosan 15 percenként hibásodott meg egy elektroncső. A programozáshoz 6000 kapcsolót kellett beállítani. ■ Második generáció (1958-1965) Ezek a számítógépek kezdték meg a technológiai átalakulást. A népszerű gépek közé tartoztak például az IBM 7090, 7070 és 1410. Jellemző áramköri eleme az elektroncsövek helyett a tranzisztor (félvezető) volt, így lecsökkent a méretük. Memóriaként mágnesgyűrűtárat használtak, a háttértár mágnesszalag, majd mágneslemez volt. Megjelentek a magasabb szintű programnyelvek (például: Fortran). Ezek a gépek 50-100 ezer művelet/s sebességet értek el. ■ Harmadik generáció (1965-1972) Jellemző áramköri eleme az 1965-ben feltalált integrált áramkör (IC) volt. További magas szintű programozási nyelvek jelentek meg (például: Algol, BASIC). Műveleti sebességük elérte az 1 millió művelet/s értéket. Megjelentek az első operációs rendszerek, valamint a multiprogramozás és az időosztásos technika, a grafikus motorok. Árban egyre elérhetőbbek lettek.
