Körmendy Lajos: Elektronikus iratok és levéltár. [Budapest,] 2017.

1 A levéltárak funkciói és az iratok értékei - 1.2 Az iratok értékei - 1.2.3 A történeti érték

10 igyekeztek „rehabilitálni” a magántulajdont,

6 és ha valaki bizonyítani tudta, hogy elkobozták a vagyonát, akkor pénzbeli kárpótlásra jogosult. Tehát az előbb említett tulajdoni lapok, adásvételi szerződések több évtized után – már ha megmaradtak – újra fontos bizonyító dokumentumokká váltak. 1.2.3 A történeti érték Történeti érték az a fontosság, amit a használó tulajdonít az irat információjának a múlt megismerése kapcsán. Ez az érték az iratképzőnek tulajdonképpen közömbös, ő az iratokat használati vagy jogbiztosító céllal hozta létre. Az idő múlásával fokozatosan csökken az egy adott időszakban keletkezett iratok mennyisége selejtezések és pusztulások miatt. Ezzel párhuzamosan halványul az egyéni és a kollektív emberi emlékezet, tehát az adott korról szerezhető információs források állandóan szűkülnek. A ritkaság pedig értéknövelő hatású, mind szellemi, mind anyagi szempontból. Ennek következtében az előző két értékkel ellentétben a történeti érték idősíkban ábrázolva a nulla közeléből indul, és az idő múlásával fokozatosan emelkedik, azaz a megmaradó iratok egyre fontosabbak lesznek. Viszont a történeti érték sokkal több szubjektív elemet takar, mint a másik kettő, hiszen a jogbiztosító értéket tulajdonképpen jogszabályok határozzák meg, az adminisztratív/használati érték pedig többnyire kiszámítható, rövidtávú tevékenységhez kötődik. A szubjektív elemek ellenére mégis vannak olyan külső tényezők, amelyek - társadalmi szinten - determinálják az aktuális történeti értéket.  A társadalmi értékrend. Egy példa: az USA-ban az ötvenes években indult egy spontán mozgalom az ősök felkutatására, aminek eredményeként egy-két évtized alatt Észak-Amerikában, majd Európában egyszerű emberek (tehát nem nemesi származásúak) tömegei fedezték fel a levéltári forrásokat, különösen az anyakönyveket és az összeírásokat. Az ezredforduló táján már több országban ők tették ki a kutatók többségét.

7 Mindez egy társadalmi változás, egy identitáskeresés és tudati demokratizálódás eredménye volt, ami - és ez hangsúlyozandó - lényegében független volt a politikától, mert még a kelet-európai, sokáig diktatórikus országokban is hasonló volt a tendencia.  A politika. A kelet-európai országokban a 20. század második felében a vulgármarxista ideológia vált hivatalossá. Központilag elrendelt, a politikának tetsző 6 Például Magyarországon az ún kárpótlási (XXV/1991. sz.) törvény. 7 Lásd pl. Gérard Ermisse: La communication. In: La gazette des archives, 1988 No. 141, 200. old., és L’étude sur les publics des Archives de France. In: Comma, 2003/2-3. sz., 71. old.