Körmendy Lajos: Elektronikus iratok és levéltár. [Budapest,] 2017.
1 A levéltárak funkciói és az iratok értékei - 1.2 Az iratok értékei - 1.2.3 A történeti érték
11 kutatási programok indultak el, történészek százai kezdtek el foglalkozni gazdaságtörténeti kérdésekkel, vizsgálták a parasztfelkelések és a munkásmozgalom történetét - elég csak megnézni az 1950/1960-as években kiadott történeti művek címeit. Eltekintve a kutatási eredmények minőségétől - volt közöttük jó és rossz is -, kétségbevonhatatlan, hogy ezek a témák a történelem addig elhanyagolt területeit szólaltatták meg, viszont a politikai kényszer állította őket reflektorfénybe. Az adott kor kutatói számára a témára vonatkozó források mindenesetre jelentősen felértékelődtek. A tudomány. Ha tanulmányozzuk a historiográfia történetét, megállapíthatjuk, hogy a történeti kutatás az idő haladtával újabb és újabb területekre terjedt ki. Kezdetben csak királyok és hadvezérek dicső tetteinek leírásával foglalkozott, majd fokozatosan vonta vizsgálat alá a gazdaság, a társadalom, a kultúra további területeit. Ki beszélt 100 évvel ezelőtt mentalitástörténetről vagy klímatörténetről vagy 50 évvel ezelőtt nőtörténetről? Vannak „divatok” is, amelyek egy-egy téma intenzív kutatását eredményezik, a divat lényegének megfelelően viszonylag rövid időre. Az új területek bevonása viszont új, addig figyelmen kívül hagyott források felfedezését jelentette és jelenti, amelyeknek az érdeklődés nyomán megnő az értékük. Aztán, ha kikerülnek az érdeklődés középpontjából, akkor csökken az értékük. Nem tudhatjuk, hogy a történettudomány „tágulása”, vagy „osztódása” meddig fog tartani, valószínűleg a jövőben is fog találni olyan részterületeket, amelyek eddig nem kerültek előtérbe. * * * Fölmerülhet a kérdés, hogy a levéltárak forrásbázis funkciójánál említett tudományos adategyüttesek, pl. geológiai vagy csillagászati mérések adatbázisai mely értékkategóriába sorolhatók. Nos, tartozhatnak akár az adminisztratív/használati értékhez, akár a történeti értékhez, ez szemlélet kérdése. Az értékelemzés végére érvén levonhatunk néhány következtetést. Az első, hogy amíg az irat létezik, a három érték (az adminisztratív/gyakorlati, a bizonyító és a történeti) állandóan jelen van, és együttesen határozza meg az irat információs értékét. A másik, hogy az idők során a történeti érték fokozatosan kiszorítja a másik kettőt. A harmadik, hogy bár az egyes iratok vagy iratcsoportok esetében nagy az értékek instabilitása, az iratok összességére vonatkozó le- vagy felértékelődési trendek ettől függetlenül érvényesülnek.