Körmendy Lajos: Elektronikus iratok és levéltár. [Budapest,] 2017.
2 Levéltári kihívások az analóg és a digitális világban - 2.1 Kihívások és levéltári válaszok
12 2 Levéltári kihívások az analóg és a digitális világban 2.1 Kihívások és levéltári válaszok 8 Visszatekintve a levéltárak történetének elmúlt 130 évére érdekes szakaszosságot figyelhetünk meg a szakma fejlődésében: 50-60 évenként történtek olyan minőségi változások, amelyek a levéltártan lényegi részeit vagy egyenesen alapjait érintik. Természetesen nem egyik napról vagy évről a másikra következtek be az „ugrások”, azokat megelőzte egy-egy 2-3 évtizedes időszak, amit a „problémák halmozódása” kifejezéssel jellemezhetünk: az új jelenségek először szórványosan jelentkeztek, majd egyre inkább terjedtek, a periódus végén pedig már feszítő gondot okoztak. A feszültségek aztán a szakma megújulásával enyhültek, majd minden kezdődött elölről, de már más feltételrendszerben és összefüggésben. A 19. század végén az európai polgári társadalmak fejlődésével került napirendre a szervezett modern levéltárak létrehozásának szükségessége: az állam működése, de maga a társadalom is megkövetelte, hogy a köziratok – és ettől nem függetlenül a magániratok – megőrződjenek és visszakereshetők legyenek. A szakmai közösség legfontosabb válasza a kihívásra a provenienciaelv megfogalmazása volt, ami lehetővé tette, hogy a levéltárak átfogóan begyűjtsék és feldolgozzák a szervek, szervezetek és jelentős magánszemélyek iratait. 1898-ban jelent meg Samuel Muller, Johan Feith és Robert Fruin holland levéltárosok kézikönyve, amit sokan a modern levéltártudomány kezdetének tekintenek. 9 A mű, amelynek alapelvei ma is helytállóak, a fond koncepciójára épült, melynek lényege benne rejlik a fond definíciójában: egy jogi vagy természetes személy rendeltetésszerű működése során képzett iratok együttese. A provenienciaelv sarokköve a fondok tiszteletének az elve, azaz hogy egy fondba tartozó iratokat nem szabad keverni más fondba tartozókkal. A provenienciaelvet sokféleképpen interpretálják, de alapvetően két felfogást különböztethetünk meg: 10 8 E fejezet témájának részletesebb kifejtését lásd Körmendy Lajos (szerk.): Levéltári kézikönyv (Osiris Kiadó 2009) 467-472. old. 9 Samuel Muller & Johan A. Feith & Robert Fruin: Manual for the Arrangement and Development of Archives (New York 1940 - angol fordítás) 10 Az általam ismert szakirodalomban a különböző interpretációkra a legjobb áttekintést a The Principle of Provenance, First Stockholm Conference on Archival Theory and the Principle of Provenance, 2-3 September 1993 (Skrifter utgivna av Svenska Riksarkivet 10, Stockholm 1994) c. kiadványban találtam.
