Koroknai Ákos – Künstler Ferenc – Szatucsek Zoltán – Vánkosné Timár Éva – G. Vass István: Az elektronikus iratok archiválásával összefüggő kérdések áttekintése. Levéltári Szemle, 51. (2001) 3. 3–10.
számára, hogy az elektronikusan keletkező iratokat papíron vehesse át, ami azonban szakmai szempontból a későbbi felhasználók számára hátrányos. A jogi háttér vélhetően igen gyorsan változni fog. A levéltárak érdekérvényesítő képessége alatta marad az információs szektorénak, és az államigazgatási ügyvitel automatizálásában érdekelt felhasználóknak és az üzletileg érdekelt szolgáltatókénak. A Magyar Országos Levéltárhoz már jelenleg is érkeznek megkeresések, amelyek az iratok elektronikus formában való átadását kínálják fel. Az államigazgatás intézményeinek nagy része ugrásra készen várja az elektronikus aláírásról szóló törvény megszületését. Elektronikus aláírás-szolgáltatás igénybevételére már jelenleg is van Magyarországon lehetőség, de magának az aláírásnak a joghatálya meglehetősen korlátozott. A piaci szféra azonban hajlamos arra, hogy a jogi hiányosságok áthidalását megoldja például külföldi hitelesítés-szolgáltató termékét igénybe véve. Mint a KHVM koncepciója is megállapítja, a jogszabály hiánya nemcsak a hazai hitelesítés-szolgáltatókat hozza hátrányos helyzetbe, de megoldhatatlan probléma elé állítja az összes olyan kormányzati intézményt, amely működése során ezekkel az iratokkal találkozni kénytelen — a bíróságoktól kezdve egészen a levéltárakig.7 A minisztérium május végi kormányülésre tervezte beterjeszteni az EU direktíva alapján elkészített rendelettervezetét, aminek akkori megvalósítása az átszervezés miatt maradt el. 2. A kormányzat iratkezelési gyakorlata A gyakorlat nem várt a jogi szabályozásra. Jelenleg az államigazgatásban nagy tömegben készülnek, kerülnek feldolgozásra és tárolásra olyan elektronikus iratok és segédletek, amelyeknek rendszere minden központi szabályozáson, ellenőrzésen, szabványosításon kívül esik. Az iratkezelési rendszerek kialakítását túlnyomórészt informatikai szakemberek határozzák meg az intézmény rövid távú praktikus igényei alapján. Ennek eredményeként a bevezetett elektronikus ügyviteli rendszerek sokszor még a papír alapú iratokkal szemben támasztott követelményeknek nem felelnek meg. Örökre elveszett iratok A jogszabályoknak az egyes intézmények hagyományosan nem tesznek eleget. Erre Tamáska Péter már 1989-ben felhívta a figyelmet az 198l-es BM rendelet és a KSH elnöki rendelkezés betartásával kapcsolatban. A Szövetkezeti Kutató Intézet a ' 80-as évek közepén nagyszabású kutatásba kezdett a termelőszövetkezeti tagok körében. A szociológiai felmérés eredményét akkor számítógépen összegezték, és feldolgozták, de az adatok átfogó értékelése elmaradt. A '80-as évekbeli magyar falu életének sok aspektusát feltáró kérdőívek eredeti példányai 1999-ben bekerültek ugyan a Magyar Országos Levéltárba, a számítógépes fájlok azonban örökre elvesztek. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium előterjesztés-tervezete a Kormány részére az elektronikus aláírás és irat szabályozásának koncepciójáról és az ezzel kapcsolatban szükséges intézkedésekről. Budapest, 2000. január 8
