Katona Csaba – Körmendy Lajos – Kerekes Dóra – Lakatos Andor: Internet és levéltár. Levéltári Szemle, 55. (2005) 1. 3–24.
meghurcolásokkal, politikai elítélésekkel kapcsolatos iratok szintén bizonyítékká váltak. Mindez a levéltárak életében úgy jelentkezett, hogy rövid időn belül több tízezer állampolgár — többségük életében először — kereste meg őket vagy levélben, vagy személyesen, hogy ügyéhez levéltári iratot találjon. Ezeknek az embereknek valószínűleg egy sztereotip képük volt a levéltári munkáról (régi, poros iratokban búvárkodó levéltárosok), ami pozitív irányban módosult. Hogy véleményük mennyire változtatta meg az általános társadalmi vélekedést, az nem tudható és nem mérhető, de bizonyosan hozzájárult a levéltárakról alkotott általános társadalmi kép megváltozásához, a levéltárosok presztízsének növekedéséhez.12 Végül, de nem utolsósorban beszélnünk kell a '80-as és '90-es években világszerte lezajlott információs-kommunikációs forradalomról, illetve az ennek nyomán létrejött információs társadalomról. Az informatika robbanásszerű fejlődése és elterjedése a '80-as évek elején kezdődött, amikor tömegesen jelentek meg a személyi számítógépek. Az addig csak kevés kiválasztott számára hozzáférhető eszköz pár év alatt milliók munkaeszközévé, használati tárgyává vált. A levéltárakban a PC-kkel beköszöntött a szeparált kis állományépítések kora. A fejlett társadalmakban az évtized végére az informatika a mindennapi kultúra részévé vált. A következő cezúra a '90-es évek közepére datálható, amikor az internet terjedt el hasonló gyorsasággal. Ekkortól lehetőség nyílt arra, hogy az elkülönített kis adatállományokat nagy rendszerbe integráljuk, és ezzel az értéküket megsokszorozzuk. Sőt, több levéltárban elindult egy retrospektív feldolgozási munka, azaz régi kiadványok, segédletek, katalógusok adatait táplálták be újonnan kialakított rendszerekbe; ennek a trendnek a legjobb példája az Encoded Archivál Description, ami új szabvánnyá vált, és amit kimondottan ilyen feladatokra fejlesztettek ki.13 Az információs-kommunikációs forradalomnak a témánk szempontjából legfontosabb következménye az volt, hogy a 21. sz. elejére kialakult egy olyan általános magatartás és felfogás, amit a levéltárak sem hagyhatnak figyelmen kívül. Az új kor új embere már megköveteli az adatokhoz való rendkívül gyors hozzáférést, türelmetlen, nem nagyon hajlandó a levéltárakban megszokott aprólékos kutatómunkára vagy legalábbis a hosszadalmas, többlépcsős iratazonosításra. Mivel manapság már hihetetlenül sok információ van a világhálón, egyre többen már csak erre hagyatkoznak, más szóval, ami nem jelenik meg a levéltári honlapokon, azt nem létezőnek tekintik. Az információs társadalom a levéltáraktól is (adat)szolgáltatást vár. A klasszikus levéltári feladatok, mint pl. fondok kialakítása, őrzése, rendezése, leírása nem számít olyan szolgáltatásnak, amit ez a társadalom értékel. Összefoglalva: azok a társadalmi változások, illetve új igények, melyek az elmúlt évtizedekben új kihívásokat jelentettek a levéltárak számára a következők voltak: demokratizálás, popularizálódas, átláthatóság, ellenőrizhetőség, nyitottság. Amint láttuk, a korábban felsorolt levéltári alapfunkciók (jogbiztosítói, történelmi forrásbázis, közigazgatási és kultúraterjesztői) mind működtek az elmúlt évtizedekben, egyesek egy időre előtérbe kerültek, mások átalakultak (pl. a családtörténeti hullámmal a történeti forrásbá-12 Ennek legjobb bizonyítéka az utóbbi 12 évben történt levéltár-építési hullám. Új épületet kapott a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzati Levéltár, a Magyar Országos Levéltár, a Pest Megyei Levéltár, a Vas Megyei Levéltár és Budapest Főváros Levéltára, valamint most épül a Veszprém Megyei Levéltár új épülete. 13 EAD. L.: http:/ www.loc.gov/ead/ 14 WEBER, HARTMUT: Use the Key and Play a Part. Archives in International Context. Sbornik prispevku z mezinárodni konference 29. zári 1. víjna 2004. 146.) 6
