Jónás Róbert: Az informatika és az információs társadalom hatása a levéltárakra. Rendszerváltó, 2. (2017) 1. 57–60.
Rendszerváltó és archívum Jónás Róbert Az informatika és az információs társadalom hatása a levéltárakra Az informatika megjelenése és elterjedése jelentősen átalakította a társadalmat. Ma az internetnek köszönhetően a számítógépek globális hálózata vesz körül minket. Eszközeink számára már nem létezik az emberi léptékben mért idő, e-mailjeink azonnal odaérnek a címzetthez, helytől és időtől függetlenül férünk hozzá tartalmakhoz, amelyek letöltés után azonnal olvasható, felhasználható formában jelennek meg eszközeinken. Maga a társadalom alakult át olyan közeggé, amelyben az információ birtoklása, a tudás jelenti a legfőbb versenyelőnyt, az érvényesülés legfontosabb eszközét. Ennek megszerzésében kiemelten fontossá vált az időtényező. Részben a 20. században lezajlott politikai és társadalmi változásoknak, részben az információs társadalom attitűdjének köszönhetően megváltozott az állam és polgárai viszonya is. Az állampolgár szolgáltató államot vár el, és a demokrácia lehetőségével élve átlátni és ellenőrizni kívánja azt. Mit is jelent ez az átalakulás a levéltárak számára? Az elektronikus iratok megjelenésével a levéltáraknak alkalmazkodniuk kell az irat fogalmának módosulásához, és új eljárásokat kell kidolgozniuk az állományvédelem területén. Az egyre növekvő mennyiségben termelődő iratok feldolgozásánál mind nagyobb hangsúly helyeződik az állományok feldolgozottsági szintjének növelésére és az iratok közötti kapcsolatok feltárására. Ez kihatással lesz a levéltári elméletek fejlődésére is. Az információs társadalom igényeiből fakadóan a levéltáraknak változtatniuk kell a társadalommal kialakult viszonyukon. A levéltárak szerepkörének módosulása nem új dolog. A régi időkben a hiteleshelyek a jogbiztosítást szolgálták, amíg a közjegyzőség elterjedése fokozatosan át nem vette a helyüket. A levéltárak az általuk őrzött iratoknak köszönhetően továbbvitték a jogbiztosító funkciót. A 20. század harmincas éveiben a levéltárak a származás bizonyításában nyújtottak segítséget. A származási igazolások a zsidótörvények, a nemességet dokumentáló iratok pedig a hozzá kapcsolódó társadalmi előnyök megszerzése okán váltak fontossá. A második világháborút követő évtizedek megváltozott politikai rendszerében a jogbiztonság szerepe leértékelődött, és csak a rendszerváltást követően kapott újra szerepet. Ekkor a kárpótlási törvénynek köszönhetően az államosítás előtti tulajdonviszonyok igazolásához az érintettek sorra keresték fel a levéltárakat, bizonyító erejű iratokat kérve egykori tulajdonaikról. A modern történettudomány kialakulásával a levéltárak a történelem megismeréséhez archivum.retorki.hu/folyoirat 57
