Fülöp Tamás: Levéltárak a tudományos kutatások szolgálatában. Gradus, 4. (2017) 1. 5–13.
Fülöp Tamás 6 meghonosodásának, mint az elektronikus levéltár, az egységes nyilvántartási rendszer, a tömeges digitalizálás, vagy az online adatbázisok – szerencsére alapvetően megváltozott. Azért tudnunk kell, nem mindig volt ez így, hiszen az átlagemberektől elzárt világot képező 18-19. századi államigazgatási, törvényhatósági szervként működő levéltárak, vagy „a múltat végképp eltörölni”, a valóságot pedig leginkább eltitkolni igyekvő pártállami évtizedek archívumai, eltérő okok miatt ugyan, de nem biztosították állampolgári jogon a kutatások szabadságát. Ma már a sokrétű államigazgatási és közgyűjteményi feladatokat ellátó levéltárakra, mint szolgáltató intézményekre kell tekinteni, amely intézmények meghatározó szerepet látnak el az állampolgári jogbiztosítás, a nemzeti múlt eseményeinek objektív és sokoldalú megismerése, a tudományos ismeretterjesztés, vagy a kultúraközvetítés terén is. E feladatkörök közül is kiemelkedik a tudományos kutatások támogatása, amely terület – a levéltári források sokrétűségéből, változatosságából eredően – messze túlmutat a hagyományos társadalomtudományok rendszerén, és eddig nem kellő mértékben kiaknázott kapcsolódási pontokat és lehetőségeket jelent a műszaki és természettudományos kutatások számára is. 2. A magyar levéltári rendszer és a Magyar Nemzeti Levéltár Magyarországon a levéltárak által őrzött iratanyag típusa (közirat, vagy magánirat), valamint az intézmény fenntartója (állami szerv, helyi önkormányzat, egyetem, köztestület, egyház stb.) alapján a levéltárakra vonatkozó jogszabály megkülönböztet közlevéltárakat, valamint (nyilvános) magánlevéltárakat.[1] A közlevéltárak körében megkülönböztetünk központi általános levéltárakat, területi általános levéltárakat (Budapest Főváros Levéltára), állami szaklevéltárakat (pl. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Hadtörténelmi Levéltár) és egyéb közfeladatot ellátó intézmények (pl. Magyar Tudományos Akadémia, Magyar Országos Közjegyzői Kamara) levéltárait. Ma Magyarország legnagyobb központi általános közlevéltára, és egyben az ország legnagyobb, országos intézményhálózattal rendelkező közgyűjteménye a 2012-ben megalapított Magyar Nemzeti Levéltár. Magyarország kormányának döntése értelmében a Magyar Országos Levéltár és a korábbi megyei levéltárak 2012. október 1-jével beolvadtak a hazai általános közlevéltári hálózatot összefogó, újonnan létrehozott Magyar Nemzeti Levéltárba.[3] Az MNL megalapításával Magyarország legnagyobb egységes közgyűjteménye jött létre. E szervezet számára mind az általa végzett közfeladat jelentősége, mind az általa őrzött nemzeti kulturális örökség terjedelme és felbecsülhetetlen értéke, mind pedig jelentős létszámú személyi állománya, illetve infrastrukturális volumene megkülönböztetett helyzetet biztosít a kulturális ágazaton belül. Tanulmányomban e kiemelt szerepkörrel rendelkező szervezet és tagintézményei, a megyei levéltárak által a tudományos kutatásokhoz nyújtott támogatásokkal foglalkozom. A megyei levéltáraknak a Magyar Országos Levéltárba történő beolvadásával létrehozott Magyar Nemzeti Levéltár a kulturális tárca legnagyobb közgyűjteménye, melynek illetékessége – Budapest főváros kivételével – egész Magyarországra kiterjed. A Magyar Nemzeti Levéltár 41 településen 72 telephellyel működik, az általa őrzött iratanyag mennyisége meghaladja a 300.000 iratfolyómétert, és az általa ellenőrzött iratképző szervek száma meghaladja a 10 ezret. Az intézmény működését a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény, valamint a 27/2015. (V. 27.) számú, a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről szóló EMMI rendelet szabályozza.[1, 2] A Magyar Nemzeti Levéltár alaptevékenysége kiterjed a köziratképzők iratkezelési szabályzatainak kiadásával összefüggő feladatokra, kizárólagos joggal az illetékességi körébe tartozó szervek nem selejtezhető köziratainak átvételére és megőrzésére, továbbá a maradandó értékű magániratok gyűjtésére, igény szerint ingyenes letétként történő megőrzésére. A Magyar Nemzeti Levéltár feltárja, nyilvántartja és gyűjti a magyar vonatkozású külföldi levéltári anyagot, őrzi a magyarországi törvények eredeti példányát. Alapfeladatai ellátása során nyilvántartja, kezeli, megőrzi és feldolgozza az őrizetében lévő levéltári anyagot, s annak használatát lehetővé teszi. Nyilvántartja a közlevéltárakat és a magánlevéltárakat, gyűjti és feldolgozza a közlevéltárak, valamint a nyilvános magánlevéltárak működésével kapcsolatos adatokat, évente nyilvánosságra hozza a közlevéltárak gyarapodását és működésük fontosabb adatait, valamint ellátja a fenntartó
