Baracs Tibor – Cseh Gergő Bendegúz – Körmendy Lajos – Szőke Zoltán – Vánkosné Tímár Éva: Az elektronikus iratok levéltári archiválása. Levéltári Szemle, 53. (2003) 2. 3–27.

• a verzió(változat)kezelés szabályozása, • a másolat-előállítás, másolatkezelés és másolat-hitelesítés szabályozása, • a visszakereshetőség biztosításának előírása, szabályozása. Az elektronikus irat megőrzésének szabályozása: • az elektronikus irat megőrzési feladatainak meghatározása, • az elektronikus irat őrző helyeinek létrehozása, • az elektronikus irat selejtezésének szabályozása. A levéltáraknak az elektronikus iratokkal kapcsolatos jogalkotási (és jogérvényesítési) folyamat minden szintjén jelen kell lenniük. Arra vonatkozóan, hogy ez mit jelent a gyakorlatban a nemzetközi levéltári közösség különböző fórumai csupán általános elveket fogalmaztak, fogalmazhattak meg, mivel a levéltárak az egyes országokban változatos jogi környezetben működnek, beleértve az érdekérvényesítési képességüket meghatározó jogi státuszukat, illetve az állam- és/vagy közigazgatási hierarchiában elfoglalt pozíciójukat. A magyar levéltáraknak tehát meg kell találniuk a saját útjukat az érdekérvényesítéshez. A jelenlegi hazai jogi környezetben - többek között - az alábbi problémákkal kell szembenézniük. Amint a fentiekben láttuk, az elektronikus iratokra vonatkozó jogszabályok messze nem felelnek meg a követelményeknek, ezért alapos és minden részletre kiterjedő vizsgálatot igényelnek, hogy milyen módosításra vagy kiegészítésre szorulnak. El kell érni, hogy a jogszabályok • elősegítsék a levéltári szempontok érvényesülését az elektronikus iratokat kezelő rendszerek tervezésénél, az iratkezelés folyamatában és az iratok levéltárba adásakor (az első kérdéskör a papíralapú iratoknál nem létezik, az utolsó kettő pedig nem válik szét élesen), • meghatározzák a levéltárak jogait és kötelességeit a fenti feladatok ellenőrzése, illetve teljesítése során, • szabályozzák a levéltári iratok hitelességének kérdését az elektronikus aláírás megjelenésének fényében, beleértve az elektronikus aláírással nem hitelesített köziratokat is. A magyar levéltárak érdekérvényesítési ereje csekély a jogalkotók irányában. Ennek ellenére • folyamatos tájékoztató munkával, formális és informális csatornákon keresztül felhívhatják a kormányzati szereplők figyelmét az elektronikus iratok hosszú távú megőrzésével kapcsolatos problémákra és a levéltárak ezzel kapcsolatos központi szerepére, 14