Bácsa Imre: A számítástechnikai adathordozók archíválása című kutatási téma zárójelentése. (Rövidített szöveg). Levéltári Szemle, 40. (1990) 4. 48–56.

Ezekről a rendszerekről elmondható, hogy általában csak ügyviteli értékük van, nem tartalmaznak történeti értékű információkat, de felhívják a figyelmet arra, hogy ezeket a rendszereket bizonyos esetben célszerű egyedi elbírálás alá vonni. 2. A levéltári illetékességbe tartozó rendszerek archiválásának témája oly szerteágazó, hogy semmiképpen sem törekedhettünk teljességre, de még egyértelműen meghatározott csoportok felállítására sem. Viszont igyekeztünk a felméréseket széles körben, a számítástechnika legkülönfélébb felhasználási területein elvégeztetni. Ezen kívül célkitűzésünk volt, hogy a különböző népgazdasági ágazatok legjellemzőbb vállalatainak, intézményeinek számítógépes rendszereiről nyerjünk átfogó képet. Levéltári szempontból fő célkitűzésünk az volt, hogy az értékhatár módszereit kidolgozzuk, néhány nagy számítástechnikai hagyománnyal rendelkező szerv rendszereinek elemzésével. E témakörben 4 tanulmány készült. Alföldi Vilma, a közlekedési ágazat két monopolhelyzetben levő cégének — a MALÉV-nalk és a MÁV-nak — a számítógépes rendszereit vizsgálta meg. A két cég közötti döntő különbség archiválás szempontjából, hogy a MALÉV számítógépes rendszere összefüggő, az üzemeltetett rendszerek viszonylag nem nagy száma miatt könnyen áttekinthető, így minden egyes rendszer értékvizsgálata tételesen elvégezhető. Ezzel szemben a MÁV szerteágazó, helyileg is elkülönülő nagy számú rendszere miatt a tételes értékhatár-vizsgálata rendkívül időigényes, fáradságos munkával járt volna. Ezért a tanulmány készítője a rendszer katalógus alapján egy előszűrést végzett és csak azokat a rendszereket vizsgálta meg részletesen, amelyékről remélni lehetett, hogy történeti értékű információkat tartalmaznak. Hiánytalan, és a rendszer működését pontosan tükröző rendszerdokumentáció segítségével a dokumentáció feladatmegn*atározási részében leírták alapján eldönthető, hogy a rendszer tartalmaz-e történeti értékű információkat, azaz az előszűrés elvégezhető. Amennyiben a rendszerleírásban megadott feladatmeghatározás alapján valószínűsíthető, hogy a rendszer történeti értékű információkat tartalmaz, el kell végezni egy részletesebb elemzést. A tanulmány készítője konstruált egy adatlapot, amely a rendszerdokumentációkban található legfontosabb információk kigyűjtésére volt alkalmas. Minden egyes rendszerről kitöltött egy adatlapot és ezek alapján — a szükséges információk birtokában — el tudta dönteni, hogy azok tartalmaznak-e történeti értékű információkat vagy sem. Az értékelés során a rendszereket az alábbiak szerint csoportosította: — történeti értékű adatbázissal rendelkező rendszerek; ezek teljes adatállománya megőrzendő; — olyan rendszerek, melyeik adatbázisának egy része kinyomtatva megjelenik a hagyományos iratok (történeti értékű) mellékleteként. Ezekből az adatállományokból azonban legalább ötévenként mintavételt tart szükségesnek. Ez lehetővé tenné a számítógép adta variációs lehetőségek kihasználását ; — értékhatáron aluli rendszerek. Ezek az ügyviteli érték megszűnése után törölhetőlk. A dolgozatban alkalmazott munkamódszerre — a rendszerek adatlappal történő felmérésének fontossága miatt — a későbbiek során még visszatérünk. Berényi Ildikó a pénzügyi élet három fontos területének a reprezentánsait vizsgálta meg: — a Magyar Nemzeti Banknak, mint a bankrendszer legfontosabb, jegybanki funkciókat ellátó tagjának számítógépes rendszereit, 49