Bakács István: Bevezetés a levéltári munka alapelveibe (Budapest, 1971) 143 p. KÉZIRAT

A levéltári irat és fajtái

• -j- —-c-iiál: e>: ouuc.l;.:se; praeoidii/, s ha az ilyen iratnak nem lett kiadmánya - tehát tisr.i.-'iv.ta nem klóidét.-tt TV....: hivatalhoz, intézményhez stb, i -, akkor belső ujrv

yiteli_if

atnak nevezték. A hivatali ügyvitel A leérkező iratnak minden esetben először a hivatalfőnök elé kellett kerülnie, aki a. kézhetvétel keltét arra feljegyezte. /Praesentatum,/ Vagyis ha egy iraton, amely a tisz' tá,zat ismérveit viseli magán, a praesentatum feljegyzés található, akkor az semmiképpen sem a kiállító, hanem a cimzett szerv fonójába tartozik, A hivatalfőnök jelöli ki az ügy előadóját, az ügyiratra feljegyezve annak nevét, akihez az irat az iktatóhivatalon keresztül jut. Az előadó az esetleges előiratok áttanulmányozása után elkésziti javaslatát az elintézés módj ára vo — natíazólag /elintézés-f ogalmszvány , conceptus expeditionum/, amennyiben az ügy elintézést nem igényelt, "ad aota" vagy "pro notitia" jelzéssel látja el. Ha az ügyek eldöntése kollegiális testületben történik, az előadó javaslatát tanácsülésen terjeszti elő, amelyen a tanácstagok hozzászólhatnak. Az egyhangú vagy szótöbbséges határozatot azután bevezetik a tanácsülési jegyzőkönyvbe /protocollum sessionale/, s ennek eredményeképpen késziti el a referena a végleges elintézés-tervezetet. Az elintézés-fogalmazványt egyébként a papir jobb hasábjába irják, a bal hasábot a betoldásokra, a javításokra és a kiadmányozásra tartják fenn. A tanácsülési határozatok, illetve előterjesztések /phylerae votorum/ feltüntetik az ügyirat fjer- /iktató/ számát, a bal hasábba került az elintézésre vonatkozó ja-