Bakács István: Bevezetés a levéltári munka alapelveibe (Budapest, 1971) 143 p. KÉZIRAT

A levéltári irat és fajtái

vaslat., illetve határozat a tanácsülésben részt vett előadó aláírásával. Efölött - ugyancsak a jobb hasábban - tüntetik fel a beérkezett irat tárgyát és a beérkezés időpontját, nemkülönben a tanácsülés időpontját, a kiadmányozás és az expediálás idejét. A referens neve azonban a hátlapra került, A véleményiv alapján elkészített elintézés fogalmazványt a referens keltezéssel irja alá, amely a hivatalfőnök elé került, amennyiben azonban a hi atalszervezet hierarchikus, akkor előbb a referens közvetlen főnökéhez. Mindketten módosíthatnak a szövegen /ezért azután egy elintézésfogalmazvány tanulmányozása alpján megfigyelhető egyazon ügyről a referens s a kiadmányozó felfogásának eltérő v^lta/. A közvetlen főnök a V vagy 1 betűvel, kézjeggyel és kelettel látja el a fogalmazványt, amely ezután kerül csak a hivatalfőnök elé, aki K vagy Exp. betűkkel, kézjeggyel és kelettel látja el. Külön meg kell jegyeznünk, hogy az elintézés fogalmazvány csak külső formájában hevenyészett, igy- a cimézés, a megszólitás helyett csak a./Tit.:/ jelet alkalmazzák, s a tioztázónak kellett a rendelkezésre álló cimkönyvek segítségével a cimzett összes cimeit, tisztségeit kiirnia, különben a szövegezésnek végleges formában kell lennie. Mig a levélnél vagy gazdasági iratnál a fogalmazó és a tisztázó /cancellista/ többnyire azonos személy, az ügyirat elintézés fogalmazványokat mindig más személy tisztzza. A letisztázott szöveget irja alá a hivatalfőnök, egyes esetekben a referens is, s mint emiitettük, jelentős Ügyekben maga az uralkodó is. Megjegyzendő, hogy vállalatoknál ma is két aláirást magában foglaló úgynevezett cégszerű aláírás a" kötelező. A tisztázat kerül expediálásra, amely tényt az elinté-