Bakács István: Bevezetés a levéltári munka alapelveibe (Budapest, 1971) 143 p. KÉZIRAT

Iratvédelem

tok kikölcsönzése, postai szállítása negonnyi veszélyt jelent az iratanyagra nézve. Non szabad figyelmen kivül hagyni azt sen, hogy az egyazon fondhoz tartozó, de különböző helyeken őrzött iratanyag a. mikrofilmek segitségével együtt tanulnány ózható, aniként nagy jelentősége van annak, hogy külföldi levéltárakban őrzött hazai- vonatkozású iratok a nikrofilnek segitségével hozzáférhetők. A nult századbon a Magyar Tudonányos Akadémia nár célul tűzte ki ezeknek az iratoknak lemásolását költséges, hosszú hetekot igénybevevő külföldi kiküldetésekkel. A kézi másolásnál a becsúszott hibákat az összeolvasásnál gyakorlatilag csak részben tudták kiküszöbölni, kétséges olvasás, vagy rossz kézírás esetén pedig az ellenőrzés majdnem teljesen lehetetlen volt. Országok közötti irat kölcsönzés pedig régebben sen dívott, s voltaképpen az ilyen kölcsönzés ellene nond az iratvédelemnek is. Az elhalványult, szabad szénnel nen látható'iratokat infravörös ás kvarc világit ássál olvashatóvá teszik, s igy fé leképezik le, niáltal egyszer s mindenkorra olvasható szöveg áll a kutatók rendelkezésére, akiknek nem kell ninden egyes esetben az elolvasással vesződniök, az irat további rongálódását óhatatlanul is előidézve. A nikrofiln élettartana hosszabb, mint a rongypapíré, kis helyiségigénye az eredeti iratanyaggal szénben 98 százalékos helymegtakarítást eredményez, s az öt kilogrann sulyu iratanyagról készült filn súlya mindössze 10-15 dekagrann. Vagyis selejtez.es helyetti filnrevétellel a levéltáros tehementesül ninden egyes irat áttanulmányozása alól, s naga az iratszöveg naradoktalanul negnarad a jövő szánára, az eredeti iratanyag pedig negsennisithető. A nikrofiln elemi csapások, háborús veszélyek esetére is biztosítja az iratokban levő forrásarjag fennmaradását, ninthogy a filnek könnyeb-