Bakács István: Bevezetés a levéltári munka alapelveibe (Budapest, 1971) 143 p. KÉZIRAT

Iratvédelem

ben mozgathatók

; elhelyezhetők, nint a terjedelmes, súlyos iratcsomók. Ma már olyan felvevőgépek is vannak, amelyek térképekről, tervrajzokról 9x12 nagyságtól a 43x50 nagyságig terjedő felvételeket tudnak készíteni, s igy a terjedelmes, nehezen kezelhető, s éppen ezért könnyen rongálódó eredeti iratok védelme is biztositott. . áz Országos Levéltár az 1930-as évektől kezdte meg a mikrofilmezést részben hazai, nehezen hozzáférhető családi levéltárakban, amelyek közül nem egy a második világháború során szétszóródott, elpusztult, de legalább a meghiányosult, részben pedig a Felvidéken, elsősorban hiteleshelyi levéltárakbon, de városi és családi levéltárakbanis, amelyek közül szintén nem egy pusztult el a második világháború idején. Sajnos, eleinte csak meghatározott témákra vonatkozóan folytak a felvételezések, s csak esetlegesen vették fel egész fondok, levéltárak anyagát. A harmincas évek végétől változott meg a felfogás, miután bebizonyosodott, hogy a tematikai fényképezésnél - a válogatás időigényes munkája következtében - kifizetődőbb az adott teljes anyag filnrevétele, A felvételezés az akkor használatos, kétméteres filmekkel dolgo ó Le iára gépekkel történt, s a filmkockák használata osak kinagyitás révén volt lehetséges. Az Országos Levéltár az első nagytóljesitnényü Micro Jumma gépet - amely 30 méteres tekerccsel működött - 1949-ben kapta. A mikrofilmet felhasználják a nem nyomtatott és nem sokszorosított levéltári segédleteknek szélesebb körbon való használhatóvá tételére, s a legujiabban a mikrofilm publikáció is tárt hódit. Lezárt állagokat vesznek ugyanis filmre, s az ezekről készült filmmásolatokat eladják. Amerikában