Archívumi Közlemények. [1] 1988. 42 p.

Szűcs László: A Központi Pártarchívumról és a magyarországi párt-levéltárügyről

Gyűjteménytől a Központi Pártarchívumig A Munkásmozgalmi Intézetet, s egyben az Archívumot is életre hívó politikai bizottsági határozatban foglaltaknak, de a tényleges lehetőségeknek is megfelelően az első időben szervesen létrejött levéltári anyag, regisztratúra jellegű anyag nem is nagyon volt az Archívumban. A munkásmozgalommal kapcsolatos vagy arra vonatkozó minden iratot gyűjtöttek: a keresztényszocialista mozgalmak iratait épp úgy, mint a szélsőjobboldali mozgalmak emlékeit, amennyiben ezek a munkásosztályt érintették. Csak lassan tisztult a profil és vált a legszélesebb értelmezésű munkásmozgalmi archívumból a forradalmi munkásmozgalom archívumává, de még mindig gyűjteményes jelleggel. A pártarchívummá válás felé az első lépés akkor történt meg, amikor átvehette az Archívum a volt Szociáldemokrata Párt 1945től 1948-ig terjedő iratait, valamint a Magyar Kommunista Párt ugyanezen időszakból származó iratait is. Ez a folyamat erősödött, amikor 1956 után átvette az archívum a Magyar Dolgozók Pártjának az iratait. Igazán pártarchívummá azonban akkor vált, amikor az 1958. évi határozat rögzítette a párt központi szervei által létrehozott iratok átadásának rendjét. Mára az archívumban őrzött gyűjteményes jellegű iratanyag aránya elenyészővé zsugorodott, az iratok túlnyomó része a munkáspártok, főleg a felszabadulás utáni munkáspártok tevékenységéből származik. Így ez a mennyiségi elem is a pártarchívumi jelleget húzza alá. Kezdetben az MKP, az SZDP és az MDP központi irataival együtt a megyei bizottságok iratai is az akkor létezett egyetlen pártarchívumba kerültek. Ezt a helyzet azonban nem volt sokáig fenntartható. A megyei pártbizottságok önállóságának aláhúzása jegyében is, a Központi Bizottság egy 1961-ben hozott határozata megvetette a helyi pártarchívumok alapjait. Ezek kapták feladatul, a megyei bizottságok és a megye területén működő pártszervezetek iratainak rendszeres átvételét. E helyi pártlevéltárak vették át a korábban központilag felhalmozott és őrzött helyi jellegű dokumentumokat is. Ugyanezen fejlődés eredményeként nyert központi pártarchívumi státuszt az eddig egyetlenként működött pártarchívum, ami egyben azzal is járt, hogy rá hárult a helyi pártarchívumok munkájának módszertani irányítása, bizonyos értelemben felügyelete is. Így kialakult a pártarchívumok egységes hálózata, amely tevékenységének alapelveit először a Központi Bizottság Titkárságának 1972. évi február 28-i határozata, újabban pedig a Politikai Bizottság 1984. évi április 25-i, majd 1987. évi október 20-i határozata rögzítette. A pártarchívumok helye a párt munkájában és a magyar levéltárügyön belül A párt központi archívuma 1948 őszén jött létre. Kezdettől fogva a Munkásmozgalmi Intézet, az 1956 elején bekövetkezett névváltozás óta pedig a Párttörténeti Intézet szervezeti egységeként működik. A párt vezető testületei azonban mindig is közvetlenül foglalkoztak a párt levéltári anyagával, az archívummal, külön határozatokkal szabták meg működési rendjét, feladatait. A 60-as évek elején létesült helyi pártarchívumok sem önálló intézményekként, hanem a megyei, illetve a budapesti pártbizottság részeként működnek; tehát még közvetlenebbül beleépülve a pártapparátusba, mint a Központi Pártarchívum. Mindebből következik, hogy a pártarchívumok közvetlenebb kapcsolatban állnak az iratokat létrehozó szervekkel, mint az az állami levéltárak és fondképző szerveik vonatkozásában egyáltalán elképzelhető. Nagyobb lehetőségük van — az ügykezelési részlegekkel együttműködve — az iratkezelési szabályzatok, az irattári tervek kialakításában való részvételre, a közös feladatok együttes, következetesen végigvitt megoldására. A fentiekben elmondottak és mindenekelőtt a pártnak társadalmunk életében betöltött szerepe önálló és sajátos helyet biztosít a pártlevéltáraknak a magyar levéltárügyön belül. Ezt a helyzetet a levéltári anyag védelméről szóló 1969. évi 27. sz. törvényerejű rendelet kiegészítéseként megjelent 1972. évi 19. sz. törvényerejű rendelet rögzítette: ,,(1) A Minisztertanács által meghatározott társadalmi szervezetek levéltári anyagaik átvételére, kezelésére és őrzésére országos és területi (helyi) levéltárakat (archívumokat) tarthatnak fenn. (2) Az országos és területi (helyi) archívumok működésére vonatkozó szabályokat, ideértve az archívumok gyűjtőkörének a meghatározását is — e törvényerejű rendelet és a végrehajtási rendelete értelemszerű alkalmazásával — a társadalmi szervezet illetékes központi szerve állapítja meg; ezekre a művelődési miniszternek a levéltárak tekintetében biztosított hatásköre nem terjed ki." A nagy hangsúlyt kapott önállóság ellenére is a párt és a munkásmozgalom által létrehozott iratanyag szerves részét képezi a magyar nemzeti levéltári fondnak — éppen úgy, mint a sajátos jegyeket, fejlődési vonalat felmutató pártlevéltárügy is az egységes magyar levéltárügynek. Az iratanyag gyarapítása, összetétele A Központi Bizottság Politikai Bizottságának 1984., illetve 1987. évi határozatai rész-