TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

Beszámoló a levéltárak éves munkájáról és az 1953. évi feladatairól; a levéltári nyilvántartásról; az ötéves tervről; az állami levéltárak szervezeti és működési szabályzat-tervezetéről (az 1952.11.20-1982.11.22-i országos levéltárvezetői konferencia jegyzőkönyve). • 1952.11.20-1952.11.22 [ad 864-1137/1952 LOK]

A minisztériumok ée felügyeleti hatóságok sajnos nem gyakoroltak olyan mértékű irányítást és ellenőrzést a selejtezés felett, ahogyan ez szükséges lett volna. Egyedül a Belügyminisz'- térium végzett több kiszállás©® ellenőrzést, továbbá a Közoktatásügyi, valamint a Kohó- és Gépipari Minisstérium kiséri figyelemmel intézményeink selejtezését*

Ha végig tekintünk az eddig végzett selejtezéseken, megállapíthatjuk, hogy a selejtezések nagyobb hiányosságok nélkül zajlottak 18# Történtek ugyan egyes helyen visszaélések, gondatlanságból, nemtörődömségtől eredő iratpusztitások, de ezek távolról sem érik el azt az arányt, ami akkor következett volna be, ha selejtezési rendelet hiányában az iratanyag továbbra ie az irattermelők kezelésében maradt volna* Gondoljunk arra,

• hogy ilyen átfogó jogszabály- nélkül még sokkal kilátástalanabb

lett volna a küzdelem a papirbulladékgyüjtőkkel, aki£ féktelenül folytathatták volna garázdálkodásukat# \

A munkának természetszerűleg voltok fogyatékosságai is, ami elsősorban arra vezethető vissza, hogy ilyen jellegű feladatot a selejtezésre kötelezettek nagy része, de maguk a levéltárak is alig végeztek#

Lényegesebb javítani való az ügykörjegyzékek terén jelentkezik* Egyik-másik tárca elég részletes ügykörjegyzéket adott ki, s ezek sem bizonyultak elegendőnek# Általános tapasztalat, hegy az ügykörjegyzékeket szervtipusonként kellett volna összeállítani# Azaz alispán!, főszolgabírói, kórházi, rendőrkapitánysági, textilüzem, gépipari stb, irattárak részére külön- külön kellett volna ügykörjegyzékeket összeállítani, amelyek fokozott részletességgel tartalmazhatták volna az illető szerv ügyintézésében előforduló ügyfélességeket# - E téren a hiányosság oka elsősorban a tapasztalat hiánya, de az ügykörjegyzékek összeállításának nehézségeit lehet megvilágítani azzal is, hogy pl. volt minisztérium, amely úgy kívánt tárgyalni, hogy ■ 80 ügykört hajlandó megállapítani, de többet nem " - A jövő évi selejtezésekhez konkrét tapasztalat tehát az, hogy legalább a legfontosabb szervtipuaoknak álljon saját ügykörjegyzék rendelkezésükre, s gondoskodni kell arról, hogy az ügykörjegyzékek megfeleljenek a selejtezésre kerülő 1947* év ügyintézésének#

Az országos selejtezés során derült napfény sok olyan iratanyagra, amiről úgyszólván senki sem tudott, illetőleg elveszettnek hitt*

A levéltáron kívül őrzött iratanyag szemmaltartása érdekében tehát feltétlenül szükséges annak szervezett áörmában történő nyilvántartása*

Egyes levéltáraink nem értették teljesen át a selejtezés jelentőségét, a úgy gondolták, hogy elegendő, ha nem kerül értékes anyag zúzdába, viszont,’ nem lényeges, hogy minden iratanyag selejtezési eljárás alá kerüljön# Itt is nyomatékosan szeretnék rámutatni arra, hogy a 185-ös minisztertanácsi rendelet és végrehajtási utasításai félreérthetetlenül megmondják azt, hogy mely iratokat kell selejtezni. Ezek esetében a selejtezés tehát végrehajtandó. Kivételnek csak különösen indokolt esetben külön engedély alapján van helye*

mm ■■ « - /,n<s■ ]( - 5 -