MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: Tanácsi levéltárak 1971-ben. • 1972. [LK 1972/2. 543-563. p.]

Krónika 553 bírói hivatalának selejtezésen átment 1945. előtti anyagát. A Győr-Sopron megyei 2. sz. Levéltár 1848. előtti alispáni, tiszti ügyészi, urbariális és sedrialis, 1849—1872 közötti árvapénztári és sommás bírósági, 9 kisebb családi, továbbá nemzeti bizottsági és igazoló bizottsági fondokat rendezett. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár a Debrecen városi szerződéseket, a megyei tanács szakosztályainak és Debrecen város számvevőségének iratait rendezte. A Heves megyei Levéltár a megyei, városi, járási és községi tanácsülés! és V. B. jegyzőkönyvek darábszintű rendezéséről gondoskodott. A Komárom megyei Levéltár a komáromi járási tanács V. B. osztályai, községi tanácsok, az elhagyott javak kormánybiztosa és a DÉFOSZ irataiban végzett középszintű rendezést. A Nógrád megyei Levéltár a járási tanácsoktól átvett jegyzőkönyveket, továbbá a rétsági és a balassagyarmati járási tanács V. B. osztályainak iratait rendezte. A Pest megyei Levéltár jelentős volumenű rendezési munkái közül kiemelkedik több problematikus fond (feudáliskori mezővárosi irategyüttesek, abszolutizmuskori járási iratok) anyagának feldolgozása. A levéltárban a városi, járási és községi krónikákból új gyűjteményes fondot képeztek. A Somogy megyei Levéltár 6 kisebb családi és 2 személyi fond, továbbá különféle céhiratok, a kaposvári szakérettségis kollégium és a megyei művelődésügyi osztály iratainak középszintű, a kaposvári Népügyészség, a plakátgyűjtemény, a fotóarchívum, a Kerületi Termelési Biztosság, az 1919-es Építési Direktórium, 24 ipartársulat illetve ipartestület iratainak darabszintű rendezéséről gondoskodott. A Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár jelentése Szatmár megye (feudáliskori), a mátészalkai, vásárosnaményi és fehérgyarmati főszolgabírói hivatal, a nyíregyházi polgármesteri hivatal, Szabolcs megye árvaszéke iratainak középszintű, Szabolcs megye szabadságharc kori iratai, valamint a községi tanácsülési és V. B. jegyzőkönyvek darabszintű rendezéséről számol be. A Szolnok megyei Levéltár elsősorban a tanácsok és a felszabadulás utáni gazdasági szervek, kisebb mennyiségben a jogszolgáltató és intézeti szervek irataiban végzett rendezést. A Tolna megyei Levéltár középszinten a tamási járásbíróság, továbbá 6 község iratait rendezte, de sor került 880 fmirat raktári rendezésére is. A Vas megyei Levéltár gondoskodott Kőszeg város iratainak a fióklevéltár épületébe való átszállításáról, s középszinten rendezte a celldömölki, körmendi, kőszegi és a sárvári járási tanácsok, 5 kisebb családi levéltár, a Vas megyei cs. kir. megyehatóság, a megyei központi választmány, a Nyugatmagyarországi Kormánybiztosság iratait, továbbá az iskolai anyakönyveket. A kőszegi fióklevéltárban — egyéb rendezések mellett — megkezdődött az Acta miscellanea feldolgozása is. A Veszprém megyei Levéltár a káptalani hiteleshelyi okleveleket és jegyzőkönyveket, a városi és községi adófőkönyveket, továbbá a zirci járás községei, a megyei begyűjtési hivatal, a megyei beruházási vállalat (tsz. építkezések anyaga) iratait és a járások és városok tanácsi és V. B. ülési jegyzőkönyveit rendezte. A Zala megyei Levéltár folytatta a Bach-kori és abszolutizmuskori iratok évrendbe csoportosítását és elvégezte a felszabadulás utáni alispáni iratok, valamint a járásoktól érkezett tanácsi és V. B. jegyzőkönyvek rendezését. Az általános levéltárak évente jelentős mennyiségű (1970-ben 476 fm, 1971-ben 399 fm) anyag tárgyi átrendezéséről számolnak be. A tanácsi levéltárak az előző évi 45 folyóméterrel szemben 1971-ben 142 fm irat tárgyi átrendezését végezték el. A tárgyi átrendezés módszertani kérdéseivel tehát minél előbb foglalkozni kell, s ehhez elsősorban az ilyen jellegű munkát rendszeresen végző két országos levéltárnak kell segítséget nyújtania. VI. Selejtezés A levéltárak darabszinten 1145 fm iratot selejteztek át, amelyből 545 fm került selejtbe. A darabszintű selejtezés mellett a rendezéssel párhuzamosan a legtöbb levéltár ún. durva selejtezést is végzett, A Magyar Országos Levéltár nem tervezett és nem is végzett selejtezést, a rendezés kapcsán azonban a IV. osztály 34 fm anyagot talált selejtezhetőnek. Az Űj Magyar Központi Levéltár a korábbi Állami Gazdaságok és Erdők Minisztériumának irataiból (40 fm) durva selejtezés kapcsán 12 folyómétert, az Élelmezésügyi Minisztérium 145 fm anyagából darabszintű válogatás útján 47 folyómétert selejtezett ki. A Fővárosi Levéltár a Fővárosi Tanács jogügyi és személyzeti ügyosztályának 1877. évi irataiban (13 fm) végzett — a levéltár által készített ügykörjegyzék alapján — darabszintű selejtezést. A Bács-Kiskun megyei Levéltár járási, városi és községi iratokat selejtezett. A 72 fm átselejtezett iratból 34 fm került selejtbe. (A községi iratok selejtezés utáni terjedelme általában a felére csökkent, a kiskunfélegyházi városi kihágási bíróság irataiból mindössze 20%-ot kellett, megtartani.) A visszamaradó és kiselejtezett iratok arányát tekintve tanulságos a Békés megyei Levéltár selejtező munkája: 123 fm anyagból 49 fm került selejtbe. A városi árvaszéki iratoknak 77%-a, a Békéscsabai Textilnagykereskedelmi Vállalat és a Gyulai Útfenntartó Vállalat iratainak fele, az alispáni és a polgármesteri iratoknak viszont negyede került selejtbe. A Csongrád megyei 1. sz. Levéltárban