MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: Tanácsi levéltárak 1971-ben. • 1972. [LK 1972/2. 543-563. p.]

554 Krónika szintén jelentős és eredményében figyelmet érdemlő selejtező munka folyt, s az átselejtezett 145 fm anyagból 65 folyómétert (az alispáni iratokból 63%-ot, a járási közigazgatási iratokból 43 %-ot, az árvaszéki iratokból 70%-ot, az ügyészségi iratokból 40%-ot) lehetett selejtnek nyilvánítani. A Csongrád megyei 2. sz. Levéltár jelentése 167 fm irat átselejtezéséről számol be, amelyből 52 fm került selejtbe. Szentes város tanácsának 1872—1929 közötti és Hódmezővásárhely tanácsának 1945—1950 közötti irataiból egyaránt hozzávetőlegesen egynegyede került selejtbe; érdekes viszont, hogy az 1945—1949. közötti hódmezővásárhelyi polgármesteri iratoknak több mint fele, ugyanezen évekből a szentesi polgármesteri iratoknak mindössze 7—8%-a bizonyult selejtezhetőnek. A megyei kórház iratainak felét ki lehetett selejtezni. Székesfehérvárott az 1872—1883 évi alispáni iratok fele nem bizonyult további levéltári megőrzésre érdemesnek. A Győr-Sopron megyei 1. sz. Levéltár a Levéltári Igazgatóság megbízásából kísérletképpen átvizsgálta a győri cs. kir. megyehatóság 1852. évi 3 fm anyagát. Értékelése szerint a megyehatóság iratainak mindössze 10%-a lenne selejtezhető, ami nem áll arányban a ráfordított munkaidővel, nem is beszélve az iratanyag vizsgálatához szükséges különleges szakmai felkészültségről. A városi árvaszék iratainak a Szentesi Levéltár által összeállított ügykörjegyzék szerinti selejtezése 60%-os selejtkitermelést eredményezett. Sopronban a vármegyei árvaszék irataiból csak 20%-ot kellett visszatartani. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár a megyei tanács osztályainak 1954—1956 közötti anyagában végzett selejtezést, s az átvizsgált 40 fm anyagból 20 fm maradt vissza. A Hajdúnánási Csiha malom 1924—1964. évi 7,5 fm anyagából viszont 6,2 fm bizonyult levéltári értékűnek. Egerben 6 járás tanácsi V. B. osztályainak 1950—1956 közötti irataiból viszont csupán 30% volt a selejt. Hasonló típusú és évkörű anyagból Salgótarjánban több mint 50 %-ot lehetett kiselejtezni. Az alispáni iratokból (1872— 1949) viszont 47% maradt vissza. Ugyanitt 4 körjegyzőség 14 fm anyagából 10 folyómétert kiselejtezhetőnek ítéltek, ami felhívja a figyelmet ezen iratok selejtezésének szükségességére. Kaposvárott a Győri Levéltárral azonos szempontok szerint és azonos hatásfokkal selejteztek árvaszéki iratokat. A járási főszolgabírói iratok 55%-a nem érte el a levéltári értékhatárt. A Szabolcs megyei Levéltár jelentős mennyiségű (90 fm) árvaszéki iratot selejtezett át, a kiselejtezett iratok arányáról azonban nem adott tájékoztatást. A Veszprém megyei Levéltárban a megyei Beruházási Vállalat 100 fm anyaga selejtezés révén 66 folyóméterre csökkent. A levéltárak többségében fokozni kellene a selejtezési munka ütemét. Ennek legnagyobb akadálya általánosságban a munkaerőhiány. Pedig a jelentésekből megállapítható, hogy árvaszéki iratok esetén egy polcfolyóméter hely felszabadításához 3—6 nap, járási iratok esetén 4—6 nap elegendő, azaz egy dolgozó teljes munkaidejében végzett selejtezéssel évente legalább 50 fm polc felszabadítását tudja elérni. (Az utóbbival legalább azonos hatásfokú a polgármesteri és az alispáni iratok selejtezése is.) • VII. Segédletkészítés Az általános levéltárak, s ezeken belül is a tanácsi levéltárak munkájában a segédletkészítés egyre jelentősebb helyet foglal el. Az Országos Levéltárban folyó segédletkészítési munkáról a Levéltár külön beszámolója^ ad részletes képet. A tanácsi levéltárakban, mivel a fondjegyzékek összeállítása (egy-két kivételtől eltekintve) befejezéshez közeledik, a segédletkészítési munkában egyre nagyobb teret kap az ún. áttekintő raktári jegyzékek összeállítása, illetve a meglevők kiegészítése, korrigálása, fondcsoportonkénti összeszerkesztése. A Levéltári Igazgatóság a már elavult munkautasítás helyett az áttekintő raktári jegyzék készítéséhez új munkautasítást dolgoztatott ki, amelynek tervezete a tavaszi igazgatói értekezleten megvitatásra került. Az év folyamán folytatódott a levéltári segédletek publikálása. A Levéltári Leltárak sorozatban megjelent az 52. sz. Maksay Ferenc': A Thököly- és a Rákóczi-szabadságharcok levéltárai, — valamint az 53. sz. Bakács István: Kisebb családi és személyi fondok III. kötet. A Magyar Állami Levéltárak Fondjegyzéke Hl. c. sorozatban a 2. rész Budapest Főváros Levéltára 12. rész Nógrád megye Levéltára 14. rész Baranya megye Levéltára 23. rész Zala megye Levéltára jelent meg. A Levéltári Szemlében Borsa Iván az Országos Levéltár filmtárának 1970. évi gyarapodásáról számolt be, Leblanc Zsoltné pedig a Balassagyarmati Nagy Iván Múzeumnak a Nógrád megyei Levéltárba került iratgyűjteményéről adott ismertetést. A Borsodi Levéltári Füzetek I. száma „Feudáliskori összeírások a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárban" címmel jelent meg. A Magyar Országos Levéltár I. osztálya folytatta iratanyagának ismertető-leltározását, és az év folyamán 45 folyóméterről készült ismertető leltár.