MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: Az Országos Levéltár és a tanácsi levéltárak 1968-ban. • 1969. [LK 1969/2. 397-413. p.]

Krónika 403 der-, Len- és Jutaipari Rt. (1911—47), a Soroksári Textilipar Rt. (1924—49) és a Magyar Nemzeti Bank (1924—44. évi hitelinformációk) iratait emelhetjük ki. A Népi demokratikus Osztály a nagyobb arányú raktárrendezés mellett folytatta a minisztertanácsi, nehézipari, földmívelésügyi, kohó-és gépipari, népjóléti, külkereskedelmi és pénzügyi fondok középszintű rendezését. A tanácsi levéltárak közül г. fővárosi raktárrendezés keretében betelepítette az új raktárát, középszinten az igazságügyi szervek fondcsoportjából a budapesti főügyészség (1936—-38) és a büntetőtörvényszék (1932—33), a törvényhatósági szervek anyagából az árvaszék (1931—32), a tanintézetek közül az elemi iskolák (1758—1948), az üzemek fondjaiból a Ganz Vagon és Gépgyár (1946—53), az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. (1949—58), valamint a Csepel Vas és Fémművek (1945—57), továbbá a fővárosi közüzemek, darabszinten Buda város levéltárából a Conscriptio animarum ignobilium (1804—30), a Pest város levéltárából pedig az 1805—14. évi lajstromozatlan iratok rendezését végezte el. A Baranya megyei Levéltár gondoskodott községi iratainak állványra helyezéséről, továbbá a felszabadulás utáni paraszti érdekvédelmi szervezetek megyei titkárságai, a Kühnel Márton Első Magyar Fészekodú Gyár (1849—1959) anyagainak középszintű rendezéséről, illetve a községek és a pécsváradi alapítványi uradalom iratai rendezésének folytatásáról. A Bács-Kiskun megyei Levéltárban Baja város, a kecskeméti földmérési felügyelőség (1880—1944) és a kiskunfélegyházi járási tanács iratainak rendezése történt meg. A Békés megyei Levéltár több tanintézet és üzem középszintű, továbbá Szarvas mezőváros (1736—1867) iratainak darabszintű rendezését végezte el. Borsod megyében a fióklevéltár 3 helyiségének kiürítése miatt kellett nagyobb anyagátrakást végezni. Középszinten a miskolci törvényszék (1884—1914) és járásbíróság (1895—1930), a sátoraljaújhelyi törvényszék (1876—1948) és járásbíróság (1921—32), az Abaúj—Torna megyei alispáni hivatal (1919—25), a sátoraljaújhelyi pénzügyigazgatóság (1915—48) és a volt hegyaljai mezővárosok, községek és körjegyzőségek (1850—1949) iratainak rendezésére került sor. A Csongrád megyei 1. sz. Levéltár befejezte a szegedi városi polgármesteri hivatali fondok (1872—1950) rendjének helyreállítását, s ezenkívül még Csanád megye, a battonyai járás (1872—1944) és Makó város (1682— 1848 és 1953—57), a 2. sz. Levéltár Csongrád megye nemesi közgyűlése (1647—1849), a csongrádi főszolgabíró (1880—1949), a hódmezővásárhelyi városi tanács (1903—26), Szentes város polgármestere (1875—1919), Csongrád nagyközség (1872—1919) és a szentesi járásbíróság (1930—1931) irataiban végzett középszintű rendezést. A Fejér megyei Levéltár középszinten az Acta locorum gyűjtemény (1690—1926), Székesfehérvár város tanácsának katonai ügyosztálya, az álamépítészeti hivatal (1932—46) és több kisebb családi fond iratait rendezte és felszámolt 2 fm XVIII—XIX. századi vegyes reponenda anyagot. A Győr-Sopron megyei 1. sz. Levéltár munkájának jelentős részét vette igénybe a mosoni részleg tanácsi kezdeményezésre végrehajtott költöztetése. Emellett a levéltár — jelentős mennyiségű iratot középszinten is rendezve — befejezte Győr város anyagának fondjegyzék szerinti ideális rendben való átcsoportosítását. Az év folyamán sor került még a Győr megyei főispáni (1861—1944), a mosonmagyaróvári városi tanács (1850—57) és a győri kórház (1928—45) iratainak középszintű rendezésére is. A megye 2. sz. levéltára felszámolta 8 fm-nyi limbus anyagát s középszinten több megyei (főispáni, bizottmányi, árvaszéki, számvevőségi és gazdasági albizottsági) és városi (központi választmányi, számvevőségi, rendőrkapitányi, katonai hivatali, direktóriumi) fond, valamint a csornai kórház iratait rendezte. A Heves megyei Levéltár 6 járási, 3 városi és 106 községi tanács iratainak darabszintű rendezését végezte el. A Hajdú megyei Levéltár a VI—XXIX. fondcsoportok raktári egységeinek kialakításáról és átszámozásáról gondoskodott. Komárom megyében a levéltár a tanfelügyelőség (1919—20), a megyei és városi direktórium, továbbá a megyei és Esztergom városi tanács (1950—56), végül az OSzH megyei és községi kirendeltségeinek irataiban végzett középszintű rendezést. A Pest megyei Levéltár a több mint másfél ezer fm irat megmozgatása mellett a megyei, járási és városi direktóriumok, a feudális és abszolutizmus kori bírósági fondok iratait rendezte középszinten. Befejezték a Nógrád megyei községi iratok rendezését is, s így a Nógrád megyei Levéltárnak teljesen rendezett és dobozolt községi anyagot adtak át. Somogy megyében a raktárprofilírozási munkák mellett repontáltak 4 fm XVIII—XIX. századi megyei törvényhatósági iratot s középszinten rendezték a földmérési igazgatóság biftokvázlatait, illetve a megyei tanács VB mezőgazdasági osztálya földbirtokrendezési csoportjának (1950—60) iratait. A Szabolcs megyei Levéltár az ún. városi raktár (számvevőség, házipénztár, árvaszék, gazdasági és mérnöki hivatal), a kutatás céljából legfontosabb 1945 utáni (földhivatali, földigénylő bizottsági, járási főjegyzői), továbbá a direktóriumi iratok rendezését Valósította meg. A Szolnok megyei Levéltár üres polcai megtöltése céljából végzett raktárrendezést. Középszintű rendezésre került a megyei árvaszék (1941—42), továbbá a tanácsok, intézmények és vállalatok 1956. évi iratanyaga. Tolna megyében új helyiségek igénybevétele kapcsán kellett a levéltárban raktárrendezési munkákat végezni. A mintegy 60 fm terjedelmű közigazgatási limbus felszámolása mellett a selyemhernyótenyésztési felügyelőség, a községek és a különböző szintű népi ellenőrzési bizottságok, valamint a tamási járásbíróság irataiban folyt rendező munka. Vas- megye Levéltára a szom-14 Levéltári Közlemények